RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Képjátékok — Víz rajzolása/Tutorial

2008 szeptember

GIMP-pel rajzolt, szálló vízcseppekről készült, pillanatfelvételnek ható rajz.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]
A képre kattintva a nagyobb, 600x600 képpontos változat is megtekinthető.

GIMP-pel rajzolt, távlattal kombinált víz rajza.

A képre kattintva a nagyobb, 600x600 képpontos változat is megtekinthető.


A víz sokféle változatban jelenhet meg egy képen. Engem elsősorban az izgatott, hogy szabadon, a levegőben szálló, szétfröccsenő állapotát hogyan lehet szimulálni a GIMP funkcióival. A balra látható változat az első olyan képpéldány, amellyel -- mondhatni -- meg vagyok elégedve.

Látszólag ijesztően bonyolultnak tűnhet a készítése, pedig csak néhány funkciót kell hozzá igénybe venni. A leírás inkább közepes fokozatban járó GIMP-felhasználók számára készült, mintsem kezdőknek, mindazonáltal az illusztrációktól eltekintve a szöveges rész eléggé részletes ahhoz, hogy kezdők is belevághassanak a feladatba, különösen ha már más, ezen a honlapon található tutorialokkal megbirkóztak.

A módszer lényege az Elmozdítás funkció ismételt alkalmazása olyan rétegeken, amelyeket egy fölöttébb egyszerű, pillanatok alatt elkészíthető sajátecsettel magunk rajzolunk.

GIMP-pel rajzolt víztömb.

Ilyen jellegű rajzok egyszerűbben, kevesebb lépésből is készíthetők, de már csak akkor, ha nagyobb gyakorlatunk van, azaz több kép rajzolásán keresztül rágtuk át magunkat, s ezért előre tudjuk, hogy milyen alakzatokkal és feldolgozási lépésekkel érjük el a kívánt célt. Ez a tutorial azért van annyi apró lépésre bontva, hogy később eljuthassunk a gyakorlottabb szintre.

A fenti, víztömböt ábrázoló rajz csak két elmozdított réteget használ fel a víz utánzásához.


1. Nyissunk egy új képet a GIMP főablakából a Fájl legördülő menüjében található Új... utasítással, és adjunk meg 600x600 képpontot a nagyságára. A képet mentsük el a képablak Fájl címszava alatt található Mentés utasítással, tetszőleges néven, .xcf formátumban, a GIMP saját képformátumában. A jelenlegi kép a viz.xcf nevet kapta.
Dokkoljuk egy munkaablakban a Párbeszédablakok alól meghívható Rétegeket, Eszközbeállításokat és Színeket. (Az első párbeszédablak jobb felső sarkában látható, balra mutató kis nyílra kattintva illeszthetjük be a további ablakokat, és a fülükre kattintva jeleníthetjük meg a későbbiek során a tartalmukat.)
A leírásban említett gyorsbillentyűk esetében a "gyárilag" beállított kódokat adom meg. Ha valaki ezeket átírta, akkor értelemszerűen a saját kódjait alkalmazza.

1. ábra

Színbeállítás ablaka.

2. A vízhatást adó trükkök közül az az egyik, hogy a vízcseppek mögötti hátteret is elmozdítjuk, a rajzolt rétegeket használva fel az elmozdítás alapjául. Ez a módszer egyszínű háttérnél nem működik, ezért színátmenettel kifestett hátteret kell alkalmaznunk. Először állítsuk be a két szélső színárnyalatot a Színek ablakában. Fokozandó a víz illúzióját egy egészen sötét, majdnem feketének ható kék színt, és egy világoskéket választottam ki. Eme utóbbi HTML-kódja 39defd, a sötétkéké pedig 000823 volt, ami az előtér színe is lett egyben.

2. ábra

Színátmenet ablaka.

3. Az l (L, mint lajos) gyorsbillentyű lenyomásával hívjuk be a Színátmenet Festőeszközt az Eszközök közül. Az munkaablakunkban az Eszközbeállítások fülére kattintva láthatjuk a beállítási lehetőségeit, amelyeket hagyjunk is változatlan formában, ha a 2. ábrán látható értékeink vannak, mert egy előző munkánkból nem maradt vissza valamilyen más, az alapértelmezéstől eltérő beállítás.

A képablakban a Ctrl gomb lenyomása mellett (hogy függőleges vonalat tudjunk húzni),a kép tetejétől az aljáig húzzunk egy szakaszt, majd engedjük fel a bal egérgombot. Ezzel ki is festettük a Háttér nevű alaprétegünket.

A Rétegek ablak bal alsó legszélső gombjával nyissunk egy új réteget, a felkínált 600x600 képpontos méretben és átlátszó alappal, amelynek most a Gömbecset nevet adtam, mert ebben készítjük el az egyszerű, de a későbbiekben jól feldolgozható ecsetünket.

3. ábra

Ellipszis-kijelölés beállításai.

4. Az e billentyűt lenyomva kapcsoljuk be az Ellipszis-kijelölést az Eszközök között található Kijelölőeszközök közül. Kérjünk lágy széleket 3,0-as sugárral, és Rögzítettnek válasszuk ki a Méretet, arra pedig írjunk be 50x50 képpontot.

4. ábra

Fekete-fehér színátmenet ablaka.

A képablakban tetszőleges helyre rakjuk fel az ellipszisünket, majd a d gyorsbillentyűvel állítsuk vissza az alapértelmezett színeket, azaz előtérszínnek a feketét, háttérszínnek a fehéret.

5. Ezután nyomjunk l-t (L, mint Lajos), hogy megint a Színátmenet eszközhöz jussunk, amelyben most megint az Előtéből a háttérbe (RGB) színátmenet jelentkezik, csak ez most fekete-fehér. Fordítsuk meg az irányát fehérből feketébe (pipáljuk ki a hozzá tartozó kis négyzetet), a lefutási Forma legördülő menüjéből pedig válasszuk ki a Sugarast. Jelöljük még be az Adaptív túlmintavételezést is, hogy egyenletesebb legyen majd az átmenet a két szín között.

5. ábra

Színátmenet kijelölése a képablakban.

6. Az 5. ábrán láthatóan kattintsunk a körünk jobb felső részébe, és húzzunk onnan egy szakaszt a bal alsó pereméig. Az elkészült gömböt kontrasztosítsuk és világosítsuk a képablakban a Színek menüjében található Fényerő-kontraszt beállítási funkcióval. Felbukkanó ablakában mindkettő értékre huszat-huszat állítottam be.

6. ábra

Ecset elmentése.

7. Nyomjunk Ctrl+C-t, azaz helyezzük vágólapra a kijelölésünket. A képablakban a Szerkesztés alatt kattintsunk a Beillesztés másként menüjében található Új ecset sorra. A 6. ábrán látható felbukkanó ablakában írjuk felül az Ecset megadott MyBrush nevét a saját magunk adományozta névvel (ez most Vízecset), ha akarunk, adjunk neki Fájlnevet is, ami jelenleg waterbrush1, és a Térközt mindenképpen vigyük le 0-ra, hogy majd folyamatosan is tudjunk rajzolni az ecsetünkkel.

Szüntessük meg a kijelölést (képablakban Kijelölés alatt a Semmit), és a Rétegek munkaablakunk alsó gombsorából a jobbszélsővel töröljük a Gömbecset nevű rétegünket, mert már nem lesz rá szükség.

7. ábra

Első vízredő rajzolása.

8. A Rétegek ablak bal alsó szélső gombjával megint nyissunk egy új réteget, és adjuk neki a Háttérredő nevet, mert erre rajzoljuk mindjárt a két vízredő közül a hátsót. Az új réteg is legyen 600x600 képpontos és átlátszó alapú.

Nyomjuk le a b billentyűt, amivel bekapcsoljuk az Útvonalak eszközt. A 7. ábrán látható lefutással, jobbról kezdve és balra haladva rajzoljunk kattintásokkal és húzásokkal egy hullámgörbét úgy, hogy abba kerüljön egy hurok is. Azért kell jobbról haladni balra, mert ezután majd körberajzoltatjuk az újonnan készített ecsetünkkel az útvonalat, s a program ezt abban az irányban teszi, amerre rajzoltuk az útvonalat, s mivel a gömbünk jobb felső fele világos, így kapunk majd egy világosabb "hurkát". Balról jobbra rajzolva csak egy többnyire fekete, térérzetet nem adó csövet kapnánk.

A p gomb lenyomásával kapcsoljuk be az Ecsetet a Festőeszközök közül. Az Eszközbeállítás ablakában mindjárt a frissiben készített ecsetünket látjuk. A Méretezését írjuk át 0,50-re, majd a Képablakban a Szerkesztés alatt válasszuk az Útvonal körberajzolását. Ennek felbukkanó ablakában jelöljük be a Körberajzolást festőeszközzel, és annak legördülő menüjéből válasszuk ki az Ecsetet. A Körberajzolás gomb lenyomása után el is készül a kanyargós csövünk. Most nyomjuk le az u billentyűt, amellyel a Varázspálca-kijelölést kapcsoljuk be a Kijelölések közül, és kattintsunk a cső fölötti képrészre. A munkaablakunkban váltsunk a Színek ablakára, és a színpipettával vegyünk mintát a "hurkánk" felső pereme mellől, hogy ez legyen az új előtérszín.
A képablakban a Szerkesztés alatt válasszuk a Kitöltést az előtér színével, hogy befessük szürkére a kijelölt területet. Ezután a Kijelölés alatt hívjuk meg a Semmit, mert már nem fog kelleni a kijelölés.

8. ábra

Hátsó redő durva rajza.

A második és harmadik redőt hasonlóan rajzoljuk meg, mint az elsőt, azaz a b billentyűvel új útvonalrajzolást nyitunk, jobbról balra új nyomvonalat veszünk fel, majd körülrajzoltatjuk az ecsetünkkel, amelyet viszont érdemes kisebb méretezésre venni előzőleg, pl. 0,35-ösre, mint a 8. ábrán látható.

9. Hogy rajzunk jobban emlékeztessen a vízre, egy kissé megcsavarjuk a vonalainkat a képablakban a Szűrők legördülő menüjéből a Torzítás alól meghívható I-görbítéssel, melynek ablaka a 10. ábrán látható.
A deformálási módok közül leginkább az óramutatóval ellentétes irányú spirálcsavarást vettem igénybe, mint az az előnézeti ablakban is látható, de a lelógó vízcsepp és -sugár kialakításához a Csökkentést (alsó csepp nyakánál), az Áthelyezést és a Megnövelést (alsó cseppnél) is alkalmaztam. Deformálási sugárra egységesen 10 egységet állítottam be, a Deformálási mértéket pedig meghagytam 0,30-nak, az alapértelmezett értéknek.

9. ábra

Csavar-alakzat készítése, mozgókép.

A spiráldeformációval könnyen tudunk csavart alakzatokat készíteni. A kis mozgóképen látszik az alapelv, hogy egy egyszerű cikk-cakk vonalban kell csak mozgatni a kurzorunkat. A deformálási mértéket próbálkozással lőhetjük be, a megcsavarandó hengerünk átmérőjéhez igazodva. Ha nem tetszik az eredmény, akkor még az I-görbítés ablakában alul látható Visszaállítás gombbal visszaléphetünk a kiindulási anyagunkhoz. Természetesen az illusztrációnál szabadabban is mozgathatjuk a kurzort, kilépve a hengerből. A lényeg hogy térjünk el a túl szabályos formáktól.

Az I-görbítés után mossuk el egy kissé a rajzunkat a képablakban a Szűrők alatt az Elmosások közül a sima Elmosást választva.

10. ábra

I-görbítés ablaka.

11. ábra

Előredő nyers képe.

10. Megint nyissunk egy új réteget a Rétegek ablakból, ismét 600x600 képpontosat és átlátszó alapút, amelynek ezúttal adjuk az Előredő nevet. Ezen ismételjük meg a 8-9. pontokban leírt műveleteket, csak a változatosság kedvéért most más ecsetemérettel dolgozzunk, pl. az alsó, vastagabb csőre 0,40-es méretezést válasszunk, a felső kisebb redőkre pedig 0,30-ast, és kissé más lefutású útvonalakat vegyünk fel. Az egészet deformáljuk megint I-görbítéssel, majd egyszeri Elmosással mossuk el.

12. ábra

Cseppek réteg nyers rajza.

11. Már csak egy réteget kell rajzolnunk, a levegőben szálló vízcseppek rétegét. Ehhez nyissunk egy újabb, megint 600x600-as átlátszó réteget az Előredő és a Háttérredő közé, és adjuk neki a Cseppek nevet. A p billentyűvel kapcsoljuk be az ecsetünket. A nagyobb darabokhoz 0,50-es méretezést választottam, a kisebbekhez pedig 0,25-öst. A 12. ábrán láthatóhoz hasonló szabálytalan alakzatokat rajzoljunk szabadkézzel. Ügyeljünk arra, hogy éles szögben megtörő vonalak ne nagyon keletkezzenek, mert az nem hasonlít vízre. A víz, emlékeim szerint nagy felületi feszültséggel rendelkezik, ezért levegőben egyben maradó tömbökben száll szétfröccsenéskor, és igyekszik gömb alakba visszaállni azután, hogy valamilyen erő szétrobbantotta kisebb darabokra.

A 12. ábrán csak a Cseppek réteg látszik, és mögötte a Háttérredő. Az Előredő láthatóságát kikapcsoltam, mert a Cseppek rétegben az alá is rajzoltam újabb struktúrákat, mint az látszik is az illusztráción. A későbbi feldolgozási lépések átlátszóvá fogják tenni az Előredőt, és ezek a kiegészítések is tarkítani fogják a képet.

13. ábra

Cseppek I-görbítve.

12. A Cseppeket is módosítsuk I-görbítéssel, meigint csak 0,30-as Deformálási mértékkel, és nagyjából 10-es Deformálási sugárral, a korábban már ismertetett technikával, spirálcsavarással, Megnöveléssel, Csökkentéssel és Áthelyezéssel. A kisebb cseppeket is eltorzíthatjuk, hogy ne legyenek mind annyira szabályos gömb alakúak. Ezután sima egyszeri elmosással ezt a réteget is mossuk el.

14. ábra

Rétegek ablaka 1.

12. A következő lépésben duplázzuk meg mindhárom rajzolt rétegünket, és rakjuk a 14. ábrán látható sorrendbe. Mivel a másodpéldányokra az Elmozdítás funkciót fogjuk alkalmazni, ezért a másolatok rétegnevét kiegészítettem az elm 1 (első elmozdítás) taggal, hogy később ne tévesszem össze a rétegeket. Mindhárom elm 1 kiegészítésű rétegen alkalmaztam még egy sima Elmosást.

15. ábra

Elmozdítás ablaka.

13. Először a kék Háttér rétegre alkalmazzuk az Elmozdítást, úgyhogy kattintsunk ennek a rétegnevére a Rétegek ablakában. A képablakban a Szűrők legördülő menüjében a Leképezések között található az Elmozdítás, felbukkanó ablaka pedig a 15. ábrán látható.

A Hátteret az elm 1 jelzés nélküli rétegekre fogjuk elmozdítani, vagyis sorban kezdjük először a Háttérredővel, s mind az X-, mind az Y-tengely irányú elmozdítás alapjául ezt a réteget válasszuk ki a tengelyekhez tartozó legördülő menüből. Elmozdítási módra végig az egész tutorialban a Descartes-féle elmozdítást alkalmazzuk. Az X-tengely mentén nem kell változtatnunk az eleve megadott 20-as értéken, ennek ugyanis nincs jelentősége olyan rétegeknél, ahol függőleges irányú színátmenetet alkalmaztunk, tehát vízszintesen, azaz X-irányban nem változnak a színek egy adott sorban. Függőleges értékre érdemes nagyobb adatot bevinni, pl. 40-et, hogy eléggé jól kirajzolódó lenyomatot kapjunk.

Ismételjük meg ugyanezt a műveletet még kétszer, ugyanezzel az X- és Y-értékkel, csak most a Cseppek rétegre, majd az Előredő rétegre mozdítsuk el a Háttér rétegünket.

16. ábra

Háttér réteg Elő-, Háttérredő és Cseppek rétegre elmozdítva.

A 16. ábrán egyedül a Háttér réteg láthatóságát hagytam meg, s így teljes mértékben látszik, hogy milyen lett az alaprétegünk mindhárom elmozdítás után. Felül a kép tetején, a 40-es Y-irányú elmozdításnak köszönhetően imitt-amott megjelent az alsó világoskék szín, mert az elmozdítás körbefordul, ha a mértéke már túllépne a kép határán. Ilyen kis mértében még nem zavaró az a kevés világoskék, amelyet később majd el is fogunk mosni, de ha valaki még ennél is nagyobb elmosással dolgozik, és sok világoskék kerül felülre, akkor végül kisebb méretre is visszavághatja a képet, eltüntetve a zavaró részt.

17. ábra

Rajzok elmozdítása 1.

14. A következő lépésben a redőinket és a cseppjeinket fogjuk elmozdítani az elm 1 jelzésű rétegekben. Ezért rendre kattintsunk ezekre a rétegekre a Rétegek ablakban, és minden egyes réteget önmagára, mint viszonyítási alapra mozdítsunk el, azaz pl. a Háttérredő elm 1 rétegnél az X- és az Y-elmozdításhoz tartozó legördülő menükből a Háttérredő elm 1-et válasszuk ki, a Cseppek elm 1 rétegnél a Cseppek elm 1-et stb. Mindhárom esetben 20-20-as értéket adjunk be X- és Y-elmozdításra. Az eredményül kapott elm 1 jelű rétegeket állítsuk Szemcsés kivonás rétegmódba a Rétegek ablakában, és az alattuk levő, elm1 nélküli rétegek láthatóságát kapcsoljuk ki a hozzájuk tartozó, szemet ábrázoló ikonra kattintva.
Ha mindezt megtettük, akkor a 17. ábrához hasonló eredményre jutunk. Durva, elnagyolt vázlatnak már ez sem rossz, de még nem igazán víz.

18. ábra

Elmozdított rétegek újbóli elmozdítása.

15. Mindhárom elm 1 jelű rétegünkről készítsünk másolatot, és a másodpéldányokat írjuk át elm 2 jelzésűre, mert ezeket még egyszer el fogjuk mozdítani, mindegyiket ismét a sajátrétegre, mint az előbb is tettük:

Réteg neve

X-elmozdítás

Y-elmozdítás

Elmozdítás alapja

Előredő elm 2

20-20

Előredő elm 2

Cseppek elm 2

10-10

Cseppek elm 2

Háttérredő elm 2

10-10

Háttérredő elm 2

Az elm 1 jelű rétegeket ezután sima Elmosással egyszer elmosattam, hogy ne legyen túl kemény a kép.

A 18. ábra látványa úgy keletkezett, hogy az elm 2 jelű rétegeket Szemcsés kivonásra állítottam, a Háttérredő elm 1 és Előredő elm 1 réteget átállítottam Szemcsés összefésülésre, az elm jelzés nélküli alapképek közül a Háttérredő láthatóságát kikapcsoltam, a másik kettőt, a Cseppeket és az Előredőt egyaránt Fakításra állítottam 20-20% átlátszatlansággal.

19. ábra

Finomstruktúrák rajzolása.

Javult egy kicsit a képünk részletgazdagsága az újbóli elmozdítások beépítésével, de nem eléggé.

16. Ezért nyissunk legfelülre egy újabb, ismét 600x600 képpontos és átlátszó réteget, és adjuk neki például a Finomstruktúrák nevet.

A p gyorsbillentyűvel megint kapcsoljuk be az ecsetünket, és 0,40-es, valamint 0,20-as méretezéssel rajzoljunk pöttyöket az eddigi alakzataink belsejébe, és kis cseppeket azok köré, a 19. ábrán látható módon. Ezt a réteget állítsuk Rávetítés módba, majd készítsünk róla másolatot, és azt mozdítsuk el a sajátrétegre -14-es X-értékkel és +7-es Y-értékkel. Az elmozdított eredményt állítsuk át Szemcsés összefésülés rétegmódra.

Ennek a másolati rétegnek egyébként Finomstruktúrák másolata nevet adja a GIMP, és emellett meg is maradhatunk.

A következő lépésekben további finomabb részleteket adunk a képhez.

20. ábra

Átlátszó struktúrák rajzolása.

17. Nyissunk megint legfelülre egy újabb, 600x600-as átlátszó alapú réteget, és adjuk neki az Átlátszók nevet. A p gyorsbillentyűvel kapcsoljunk az ecsetünkre, a Méretezését állítsuk pl. 0,25-re és az Átlátszatlanságát vigyük le 2%-ra. Rajzoljunk vele szabadkézzel kisebb alakzatokat a meglévő struktúráink fölé, illetve azok peremén túlnyúlóan úgy, hogy az ecsetvonásaink ismételten áthaladjanak önmaguk fölött. A 20. ábrán halványan, szürkésfehér színben látszik egy kinagyított részlet fölött az új betoldás, mintegy felhőszerűen.

Ezt a réteget mozdítsuk el önmagára egyszer, például 40-40-es X-és Y-értékkel.

21. ábra

Kép módosítása rétegmódok megváltoztatásával, elmosással és elmozdítással.

18. Innentől kezdve érdemes közbenső lépésként kissé finomítani az eddigi művünkön, megpróbálni a végleges állapot felé közelíteni, hogy láthassuk majd, mi hiányzik még. Jelen esetben ehhez a következő módosításokat végeztem el:
- A Cseppek nevű réteget 5-5-ös értékkel Gauss-elmosással lágyítottam,
- a Cseppek elm 2 réteget egyszeri sima Elmosásnak vetettem alá,
- a Háttér réteget elmozdítottm még az újonnan keletkezett Finomstruktúrák nevű és Átlátszók nevű rétegre, mindkét esetben 40-40-es X- és Y-értékkel,
- a Finomstruktúrák másolata nevű réteget egyszer elmostam sima Elmosással, és
- a Cseppek elm 2 nevű réteget egy kissé átrajzoltam I-görbítéssel, óramutatóval ellentétes spiráldeformálással, 10-es Deformálási sugárral és 0,30-as Deformálási mértékkel.
Az eredmény a 21. ábrán látható.

19. Kisebb nagyításon már el is menne talán ez a kép, de nagyobb méretben még részletszegény. Ezért nyissunk legfelülre egy újabb réteget Átlátszók 1 néven, hogy meg tudjuk különböztetni az előző rétegtől, és most nagyobb, 0,50-es méretezéssel használjuk a még mindig 2%-os átlatszatlanságú ecsetünket, s rajzoljunk a levegőben szálló cseppjeink fölé szabadkézzel újabb, gömbölyű határvonalú alakzatokat. Ezt a réteget mozdítsuk el saját magára kétszer is, például +40-es X-, és -40-es Y-értékkel mindkét esetben, majd a keletkezett réteget állítsuk Szemcsés összefésülés módba. A továbblépéshez még a Cseppek elm 2 nevű réteget még egyszer elmostam sima Elmosással.

Megjegyzés: Itt említem meg ismét, hogy bármely réteg szemet ábrázoló ikonjára kattintva a Rétegek ablakban láthatatlanná tehetjük azt a réteget, és az ikon helyére ismételten kattintva megint láthatóvá. Ezzel a módszerrel könnyen meg tudjuk állapítani egy sokrétegű kép esetében, hogy melyik rétegben van olyan részlet, amely bántja a szemünket, és módosítani kell rajta.

22. ábra

Befoglaló gömbök rajzolása.

19. Már csak a szálló cseppjeink körvonala hiányzik. Ehhez megint nyissunk legfelülre egy újabb, 600x600-as átlátszó alapú réteget, immáron Átlátszók 2 névvel. A p gyorsbillentyűvel kapcsoljunk az ecsetünkre, és nagy, 0,8-as méretezéssel, még mindig 2%-os átlátszatlansággal rajzoljunk nagyobb tömböket az eddigi cseppjeink fölé úgy, hogy az új, felhőszerű alakzatok akár egy kicsit túl is lógjanak az eddigi struktúráink peremén. Az elv a 22. ábrán látható.
Ebből a rétegből csak a fehér részt fogjuk felhasználni, ezért ezt először erősítsük fel. A képablakban a Színek legördülő menüjéből hívjuk meg a Fényerő-kontraszt beállítási funkciót. Ennek felbukkanó ablakában 70-re állítottam a Fényerőt, a Kontraszton nem változtattam semmit.

Ezután kivonjuk a rétegünkből a fekete színt. A képablakban a Réteg menüjében található az Átlátszóság pont alatt a Színből alfa. Erre kattintva a felbukkanó ablakban a kivonandó színt jelölő téglalapba kattintva a fehér helyett állítsuk be a feketét a színbeállító ablak érték (V(alue)) csúszkájával, szélső értékig elhúzva azt. Helyes beállítás esetén a színünk HTML-kódja 000000 (azaz 6 darab 0) lesz, az abszolút fekete szín kódja. Futtassuk le a fekete kivonását, és a kapott eredményre alkalmazzuk a Görbék funkciót, amely a képablakban a Színek menüjéből hívható meg.


23. ábra

Görbék funkció az Alfa csatornán.

A Csatorna legördülő menüjéből válasszuk ki az Alfa csatornát, és a 23. ábrán láthatóhoz hasonló görbelefutást állítsunk be kattintással és húzással. Fontos, hogy a kiugró csúcsok után meredeken zuhanó szakaszokat állítsunk be, mert ekkor kapunk finom, íves körvonalakat a cseppjeinkhez.

Ezt a réteget azután Érték módba állítottam a Rétegek ablakában.

Már majdnem készen vagyunk, de ha ravaszabb képet szeretnénk, akkor még fényfelcsillanásokat is adhatunk a vizünkhöz, mert erre is van GIMP funkció.

20. Nyissunk még egy utolsó réteget legfelülre az eddigi beállításokkal és módszerrel, Szikra néven. A Színek munkaablakában kattintsunk az Elő- és háttérszín váltónyilára, hogy felcseréljük a két színt, és fehér legyen az előtér színe (a képablakban is el tudjuk intézni az Eszközök alatt a Színek felcserélése utasítással).

A p billentyű lenyomásával kapcsoljuk be az Ecset funkciót, és a dokkolt munkaablakunkban az Eszközbeállítások fülére kattintva váltsunk annak beállításaira. Az Ecset felirat melletti négyzetbe kattinta válasszuk ki a Circle (7) ecsetet, és a méretezését állítsuk 1,00-re. Az Átlátszóságot vigyük vissza 100%-ra!

Egy-egy kattintással tegyünk fehér pöttyöket a képünkre olyan helyekre, ahol fényfelcsillanást szeretnénk majd. Én összesen 5 pöttyöt vittem fel, mert ezt sem kell túlzásba vinni: a kevesebb igen sokszor többet ér.

24. ábra

Szikráztatás.

Ezután a képablakban a Szűrők menüjéből a Fény és árnyék alatt válasszuk a Szikra funkciót, melynek felbukkanó ablaka balra látható. Itt jegyzem meg, hogy nekem nem mindig jelennek meg a változások az előnézeti ablakban, ha először hívom meg ezt a funkciót. Ilyenkor érdemes vaktában lefuttatni a lépést, majd ha nem tetszik az eredménye, akkor a Szerkesztés alatt visszavonni, mert a második, ismételt meghívásra már biztosan működik az előnézet (legalábbis nálam).

A példabeli képhez a balra látható értékeket állítottam be. Az ágak hosszát nagyobbra vettem az alapértelmezett értéknél, 30-ra, az ágak számát lecsökkentettem 4-re, hogy ne legyen túl sűrű a csillag, mert az nem valósághű, ezért az Ágsűrűséget is levittem 0,03-ra. Alul a Természetes szín helyett az Előtérszínt (azaz jelenleg a fehéret) jelöltem be, mert nekem ez biztosabban működik a természetes színnél.

OKézással lefuttatjuk a szikráztatást. Tapasztalni fogjuk, hogy a csillagaink ágai szürkések, és nem fehérek, és kissé túl kemény a szikra. Ezeken könnyen segíthetünk. A Rétegek ablakban duplázzuk meg a Szikra nevű réteget, és a kettő közül a felsőt állítsuk Összegzés módba, majd a képablakban a Réteg menüjéből válasszuk az Összefésülést lefelé, hogy megint csak egy Szikra rétegünk legyen, immáron szép fehér ágakkal. Ezt Gauss-elmosással, 2-2-es sugárértékkel mosassuk el, és készen is vagyunk ezzel a réteggel.

25. ábra

Rétegek végső alakulása.

19. Már csak a finomabb igazítások, végső "reszelgetések" vannak hátra, amikor is a számunkra leghihetőbbé alakítjuk a képünket. Én a következő módosításokkal éltem még:
-Kissé sötétítettem a Háttér rétegen, hogy a vízcseppek jobban kiugorjanak a képből. Ehhez a Görbék funkciót alkalmaztam a Háttér rétegen, csak most nem az Alfa, hanem az Érték csatornán, s a lefutási görbére a 128,128 (X,Y) koordinátánál rákattintva 141,112 (X,Y) koordinátákig húztam a görbét.
- Két rétegen részleges elmosást is alkalmaztam. Ehhez nyomjuk le a Shift+u billentyű-kombinációt, hogy bekapcsoljuk az Elmosás Festőeszközt. Az Eszközbeállítások fülre kattintva a dokkolt munkaablakunkban ennek a beállítási lehetőségeinél válasszuk ki a Circle Fuzzy (19)-es ecsetet, amelyet használjunk először 1,00-es méretezéssel, 100%-os átlátszatlansággal és 50%-os sűrűséggel a Háttér nevezetű rétegünkhöz, és mossuk el vele a kép felső részébe az elmozdításokkor bekerült világoskék csíkokat-hullámokat.

Ezután csökkentsük az elmosó ecsetünk átlátszatlanságát 50%-ra, majd váltsunk a Háttérredő elm 2 rétegre, és puhítsunk egy kissé a lelógó vízcseppünkön, hogy ne legyenek annyira kemények a vonalai.

A végleges változathoz beállítottam egy rétegmód kombinációt, különböző átlátszatlanságokkal. A 25. ábrán a könnyebb áttekinthetőség kedvéért magukba a rétegnevekbe írtam be, hogy melyik réteg milyen módba lett állítva, és mekkora átlátszatlansággal lett hozzáadva a képhez. Látható a végleges rétegsorrend is, mert az is sokat számít.

Egyetlen réteget, a Háttérredőt nem használtam fel, maradt láthatatlan, mert az én ízlésem szerint csak rontott volna a kép minőségén.

Ezután a képablakban a Kép menüjéből az Egy réteggé lapítás funkciót választva egyesíthetjük a rétegeinket, ha akarjuk, átméretezhetjük, és valamilyen nekünk tetsző néven más formátumban, pl. .jpg-ben vagy .png-ben elmenthetjük.

Természetesen rengeteg variációban dolgozhatunk, nem kell pontosan követni a fenti munkamenetet, több, vagy kevesebb réteggel, más rétegmódokkal stb. is dolgozhatunk. Itt és most csak egy lehetséges eljárásmódot mutattam be, amely röviden összefoglalva a következőből állt:

Színátmenetes hátteret készítünk
Sajátecsettel rétegeket rajzolunk és I-görbítéssel átrajzoljuk
A háttérréteget ezekre a rajzolt rétegekre elmozdítjuk
A rajzolt rétegek másolatát sajátrétegre elmozdítjuk
Az elmozdított rétegekről készült másolatokat ismét elmozdítjuk
Új rétegben finomstruktúrákat adunk a képhez, és azok másolatát is elmozdítjuk
Átlátszó ecsettel tovább részletezzük az alakzatainkat, az új rétegeket is elmozdítva
A cseppjeinknek körvonalat rajzolunk átlátszó ecsettel és azt Görbítéssel formára hozzuk
Szikrázó fényt adunk a képhez
A Rétegmódok megváltoztatásával és az átlátszóság csökkentésével keverjük a rétegeinket.


A kép előállításához GIMP for Windows 2.4.2 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon