RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Képjátékok — 3D egyszerűen/Tutorial

2008 július

Saját készítésű ecsettel előállított, 3D, térhatású szöveg.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]

3D felirat. 3D felirat és gyűrű ecsettel elkészítve.

A fenti két kis képre kattintva a nagyobb méretű változatok is megtekinthetők, amelyeken jobban látszik, hogy a 2D szövegünket ecsetként elmentve, vagy egy sugaras lefutású színátmenettel készült gömbecsettel milyen könnyű térhatást előállítani. A vonatkozó tippek és trükkök az oldal alján olvashatók.

Átlátszó térecsetelés Erős fény, illetve Érték módban, 10% átlátszatlansággal.

Balra átlátszó üzemmódban (Erős fény, illetve Érték mód) alkalmazott "térecset" látható, 10%-os átlátszatlansággal.

A képre kattintva a nagyobb méretű változaton jobban látszanak a részletek.

Az absztrakt ecsetre, és átlátszatlan alkalmazásának módjára további példák láthatók az oldal alján.


Ha rendszeresen játszunk a GIMP-pel, akkor még kezdő létünkre is rájöhetünk, hogy valamilyen feladatot egyszerűbben is meg tudunk oldani, mint ahogyan azt korábban tettük. A Testes betű oldalon egyféle módszerrel sikerült blokkbetűt előállítanom, de csak kis mélységben, és bonyolultabban, mint ahogy most fogjuk tenni. Most "ecsetelni" fogjuk a problémát.
Saját ecsetet igen könnyű készíteni a GIMP-pel, hiszen csak egyfajta külön mentést igényel a rajzunk, semmi mást, miképpen azt az Ecset készítése oldalon már olvashattuk. Ebben a tutorialban elsősorban arról lesz szó, hogy milyen formában kell elmentenünk az ecsetünket ahhoz, hogy aztán 3D szövegeket, objektumokat készíthessünk vele, illetve hogy milyen trükköket alkalmazhatunk az ecsetünk felhasználásakor.

Saját készítésű ecsettel előállított, 3D, térhatású szöveg és csővezeték.

A leírást kezdő GIMP-felhasználók számára is hasznosítható formában igyekeztem elkészíteni, ezért eléggé részletes. Az ecset előkészítéséhez szükséges lépések a Szöveg készítése ecsethez oldalon olvashatók.

A módszer elve:

A Z-tengely irányában vastagítani kívánt objektumunkat, szövegünket, ábránkat árnyékoljuk a körvonalai mentén vetett árnyék alkalmazásával, vagy Buckaleképezéssel, vagy Domborítással, és az eredményt mentsük el ecsetként, 0 térköz beállítással. Innentől kezdve éppen úgy használhatjuk az ecsetünket kijelölés, vagy útvonal körberajzolásához, egyenes rajzolásához, vagy szabadkézi rajzhoz, mint például a gyárilag szállított Circle festőecseteinket.

Megjegyzés: A legszebb eredményt akkor kapjuk, ha az ecsetünket legalább a készítési méretében, vagy annál nagyobb méretezéssel használjuk, és a számítógéppel húzatjuk az ecsetvonásokat (pl. valamilyen kijelölés körberajzolásával), és nem szabadkézzel, mert utóbbi esetben az ecsetvonásunk töredezetté válhat a nyomvonala mentén.


Ha van saját objektumunk, tárgyunk, szövegünk, amelyet átlátszó alapú rétegben készítettünk, akkor azt dolgozhatjuk fel. Ha nincs, akkor lapozzunk a Szöveg készítése ecsethez oldalra, mert az itt feldolgozott kép előállítását ott ismertetem.

A leírásban megadott gyorsbillentyűknél a gyári kódokat használom. Ha valaki ezeket átállította, akkor értelemszerűen a saját kódjait alkalmazza. A képablak kifejezés alatt azt az ablakot értem, amely a készülő képünket tartalmazza, a "munkaablak" kifejezés alatt pedig azt az ablakot, amelyben a Párbeszédablakok közül a Rétegeket, az Eszközbeállításokat és a Színeket dokkoltuk.

A jelenlegi kiindulási kép 600x600 képpontos, és a terecset.xcf nevet kapta. Érdemes a GIMP saját képformátumában dolgoznunk, ezért a kiindulási képünket mentsük el .xcf kiterjesztésel, és azután ezt manipuláljuk. A Serif Bold (félkövér Serif) típusú betű eredetileg 220 képpontosra volt méretezve, de a rétegméretének felére csökkentése után feleakkora méretben dolgoztam fel. Az alábbiakban megadott arányokat ezekhez az adatokhoz célszerű viszonyítani.

1. ábra

Téglalap-kijelölés.

A balra látható kép két rétegű: az alsó, Háttér elnevezésű rétege egyszerű fehér lap, és csupán azt a célt szolgálja, hogy jól lássuk a fölötte lévő, átlátszó alapú, a szövegünket, ábránkat tartalmazó réteget. A kiindulási helyzetben a felső, szöveges réteg az aktív, vagyis a Rétegek munkaablakában ennek a sávja látható drappos-szürkés, vagy egyéb, a háttértől elütő színben. Ezt a réteget már 300x300 képpontosra méreteztem át, hogy kisebb ecsetet kapjak, amely azután szélesebb mérettartományban is felhasználható az ecsetvonás töredezése nélkül.

Most fogunk ecsetet készíteni a szövegünkből, amelyet célszerű ELEVE ÁRNYÉKOLT SZÉLŰRE készítenünk, ha azt akarjuk, hogy a 3D ábránk mindjárt árnyékolva is legyen, amikor mélységben, azaz a Z-tengely irányában mozgatjuk az ecsetünket. Az ecset készítéséhez először jelöljük körül a szövegünket, például téglalap-kijelöléssel. Ehhez nyomjuk le az r (rectangular, azaz négyszögletes) gyorsbillentyűt, vagy a képablakunkban az Eszközök legördülő menüjéből a Kijelölőeszközök közül válasszuk ki a Téglalap-kijelölést. Kattintással és húzással rajzoljunk téglalapot a tárgyunk vagy szövegünk köré. A kijelölés sarkaiba, vagy oldalsó sávjaiba kattintva húzással növelhetjük, vagy csökkenthetjük a téglalapunk méreteit, a közepébe kattintva pedig húzással át is helyezhetjük a kijelölést. A későbbi használhatóság szempontjából nem igazán lényeges, hogy mekkora, és milyen alakú a téglalap: akár az egész réteget is elmenthetnénk ecsetként, de előfordulhat, hogy az idáig elvégzett munkánk következtében halvány árnyékok maradnak a szöveges rétegünk legszélén, amelyet nem veszünk észre, csak később (saját tapasztalatból beszélek), s ennek megelőzésére jelöljük körül az ecsetnek szánt ábránkat. Ha elégedettek vagyunk az eredménnyel, akkor a Ctrl+C billentyű kombináció lenyomásával mentsük el vágólapra a kijelölésünket.

2. ábra

Mentés ecsetként.

Ezután a képablakban a Szerkesztés címszó menüjében a Beillesztés másként almenüjéből válasszuk az Új ecset... funkciót, mire a képernyőnk alján felbukkan egy Script-Fu: Új ecset gomb. Ha rákattintunk, akkor a képernyőn a 2. ábrán látható paramétereket állíthatjuk be benne.

Töröljük ki az alapértelmezésben megadott My Brush-t (saját ecset), és adjunk az ecsetünknek valamilyen nekünk tetsző nevet (például Ecset 3D). Ha akarjuk, a fájlnévnek is beadhatunk valamit, de ez nem szükséges, akár ki is törölhetjük a felkínált mybrush-t, és üresen hagyhatjuk a sorát. Ami viszont FONTOS, hogy a korábban ismertetett ecsetkészítési móddal ellentétben (l. Ecset készítése) a Térközt mindenképpen vigyük le 0-ra az alapértelmezett 25-ös értékről, mert különben húzáskor a megadott térközzel "ugrálni" fog az ecsetünk, és nem kapunk szép folyamatos sávot a rajzoláskor. Ha készen vagyunk, nyomjunk OK-t. Ezzel el is mentettük a színes RGB-ecsetünket, amelyet innentől kezdve éppen úgy megtalálunk az ecsetek között, mint a programmal készen kapott többi ecsetet, legfeljebb ezt csak a saját színében tudjuk használni, mint a többi RGB-ecsetet is. Ez viszont nem baj, mert másként a "térecsetünknek" nem is nagyon volna értelme egyszínűsített változatban, amelynek széléről hiányzik az árnyékolás.

3. ábra

Rétegek ablaka két réteggel.

A 3. ábrán a Rétegek munkaablak látszik a fehér Háttér réteggel, és az átlátszó alapú, Ecset nevet kapott, az ecsetünk alapábráját tartalmazó réteggel. Mivel az ecsetünket már elmentettük, ezért ezt a réteget ki is törölhetjük, mert már nem lesz rá szükségünk. Kattintsunk ennek a rétegsorára bal egérgombbal, hogy ez legyen az aktív rétegünk, majd a Rétegek ablak alsó sorában jobbról az első gombra, amellyel kitöröljük ezt a réteget.
A kijelölésünk sem kell már, ezt is megszüntethetjük: a képablakban a Kijelölés címszó alatt kattintsunk a Semmit sorra.

4. ábra

Új réteg nyitásának ablaka.

Nyissunk a kitörölt helyére egy új, megint csak átlátszó alapú réteget. A Rétegek munkaablakban kattintsunk a legalsó sorban balról az első gombra, mire a 4. ábrán látható ablak fog felbukkanni. Nekünk jó az eleve felkínált Átlátszóság, és a képmérettel megegyező, 600x600-as rétegméret is. Ha akarunk még valamilyen nevet is adni az új rétegünknek, akkor írjuk felül a felkínált Új réteg nevet, de ez nem szükséges (én a 3D szöveg nevet adtam neki), majd OKézzunk.

5. ábra

Ecset beállításai.

Most a képablakban állva (kattintsunk annak címsorára, ha nem az volna az aktív ablak) nyomjuk le a p (paintbrush, azaz ecset) gyorsbillentyűt, vagy az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki az Ecsetet. A munkaablakunkban az Eszközbeállítások fülére kattintva most az Ecset beállításaihoz jutunk (5. ábra).

Normál módban fogjuk használni az ecsetünket, 100% átlátszatlansággal, nagyobb méretben, ezért a méretezést állítsuk 1,30-ra.

6. ábra

A képablak.

Ha azt akarjuk, hogy az ecsetvonásunk szép folyamatos legyen, és ne ugráljon egy kicsit sem recésen, akkor ne kézzel húzzuk, hanem géppel végeztessük el a műveletet. Most bonyolultabb pályagörbe mentén fogjuk mozgatni az ecsetünket, ezért először rajzoljuk meg annak útvonalát az útvonal-szerkesztővel.
(Megjegyzés: tapasztalatom szerint akkor is recéssé válhatnak az ecsetvonásaink, ha az ecsetünket kisebb méretezéssel használjuk, mint amekkorában készítettük. Ha a nagyméretű ecsetünket kisebb méretben szeretnénk látni, akkor inkább készítsünk nagyobb képet, és utólag kicsinyítsük le.)

A képablakba visszalépve nyomjuk le a b gyorsbillentyűt, vagy az Eszközök menüjéből válasszuk ki az Útvonalakat. Kattintásokkal és húzásokkal rajzoljunk ki egy nekünk tetsző görbét. Az alakzaton utólag is módosíthatunk, ha a pontokra (rögzítésekre) rákattintunk, akkor azok húzással arrébb helyezhetők, ha pedig a rögzítésekhez tartozó vezérlőpontokra kattintunk, akkor azok karja húzással rövidíthető, vagy meghosszabbítható, és maguk a karok is elfordíthatók, s ezzel módosíthatunk a rögzítőpontok közötti görbeszakaszok ívén, hajlásán.

7. ábra

Útvonalak beállításai.

Ha úgy találjuk, hogy az alakzatunk nem jó helyre esik a képen belül, akkor az egészet arrébb helyezhetjük anélkül, hogy az ívén valamit is változtatnánk. Ehhez a munkaablakunkban kattintsunk az Eszközbeállítások fülére (l. 7. ábra). Eddig Tervezés módban dolgoztunk, most kattintsunk az Áthelyezés felirat melletti körbe. Ha visszamegyünk a képablakunkhoz, és rákattintunk valahol az útvonal-görbénkre, akkor ezután már húzással tetszőleges helyre vihetjük az egész alakzatot.

Ugyancsak az útvonal beállításai között találjuk az Útvonal körberajzolása funkciót is (de a képablakban is szerepel, a Szerkesztés menüjében). Ha erre kattintunk, akkor a 8. ábrán látható ablak fog felbukkanni.

8. ábra

Útvonal körberajzolása.

Ez az ablak alapértelmezésben Vonalrajzolással jelentkezik, de most kattintsunk a Körberajzolás festőeszközzel sor melletti körbe, és a Festőeszköz melletti legördülő menüből válasszuk ki az ecsetet, amelynek paramétereit előzőleg már beállítottuk a megfelelő értékekre. Ezután nyomjuk le a Körberajzolás feliratú gombot.
Ha egy darabig nem történik semmi, akkor ne ijedjünk meg. Nagyobb ecsetméretnél és hosszabb útvonalnál eltart egy ideig, amíg a program elvégzi a műveletet, tehát várjunk türelemmel.

A 9. ábrán a művelet eredménye látható a képablakban, a 10. ábrán pedig a Rétegek munkaablak látszik a fehér Háttér réteggel és a 3D nevű, rajzolt réteggel.

9. ábra

Képablak útvonal körberajzolása után.

10. ábra

Rétegek ablaka.

11. ábra

I-görbítés ablaka.

Most azt szeretnénk, hogy a szövegünk olyan hatást keltsen, mintha távolból száguldana felénk, közeledve, és egyre nagyobbnak látszódna, ezért az ecsettel húzott vonalunk távolabbi felét össze kell húznunk, amihez kiválóan használható az I-görbítés nevű funkció, amelyet a képablakban a Szűrők menüjéből a Torzítás alatt találunk.

Az alakváltoztatási módok közül a Csökkentést választottam ki. A Deformálás mértékét levettem 0,17-re, a Deformálási sugarat pedig 116-ra állítottam be, mert ebben az esetben nem torzul az ecsetvonás alsó íve, vagyis a deformálás csak a felső részt fogja érinteni. Úgy a deformálási sugarat, mint a mértéket próbálkozással "lőhetjük be". Ha nem tetszik az eredmény, akkor még itt, az I-görbítés ablakában a legalsó sorban látható Visszaállítás gombbal visszajuthatunk a deformálás előtti állapotba, és újrakezdhetjük a torzítást, más paraméter adatokkal kísérletezve. A megadott mértékek mellett az ecsetvonás felső szélének magasságában kattintással és húzással vízszintesen jobbra-balra mozgatva a kurzort egy ponttá zsugoríthatjuk a rajzunk felső szélét, a 11. ábrán látható módon. Mielőtt nekiállnánk az I-görbítés második felének, érdemes OKéznunk, hogy ami már jó a képből, azt később ne ronthassuk el véletlenül.

12. ábra

I-görbítéssel módosított ábra.

Ezután újra hívjuk meg az I-görbítést (képablakban Szűrők alatt az "I-görbítés" újramegjelenítése), de most 50-es Deformálási sugárral dolgozzunk. A Deformálási mérték maradhat 0,17. Ezúttal viszont az Áthelyezést jelöljük ki a Deformálási módok közül, és az előbb nagyjából egyenesre kihúzott szakaszunk felső részén vízszintesen jobbról balra, középső részén pedig ugyancsak vízszintesen balról jobbra kattintással és húzással mozgatva a kurzort alakítsuk ívesre az elkeskenyedő sávunkat.

A 12. ábrán látható a kétlépéses görbítés eredménye, amely alakra már jó, de még nem ártana, ha a távolabbinak látszó része felé fokozatosan halványodna is. Eme utóbbit rétegmaszk használatával fogjuk elérni.

13. ábra

Rétegmaszk meghívása.

A 3D szöveg nevű rétegünkhöz adjunk hozzá rétegmaszkot: a képablakban a Réteg legördülő menüjéből a Maszk alatt válasszuk ki a Rétegmaszk hozzáadása funkciót, mire a 13. ábrán látható ablakot fogja feldobni a GIMP. Ebben miden eleve megadott beállítás megfelel nekünk, úgyhogy le is nyomhatjuk a Hozzáadás feliratú gombot.

14. ábra

Fekete-fehér lineáris színátmenet beállítása.

Fekete-fehér lineáris lefutású színátmenettel fogjuk beállítani a maszkon, hogy a rétegünk színes területei milyen irányban halványodjanak a teljes eltűnésig. A képablakban állva nyomjuk le az l (L, mint Lajos) gyorsbillentyűt, vagy az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki a Színátmenetet. A munkaablakunkban kattintsunk ennek fülére, hogy a 14. ábrán látható képhez jussunk. Mivel most az alapértelmezett színeink vannak beállítva, azért a színátmeneteink közül az Előtérből a háttérbe (RGB) átmenetet látjuk automatikusan. Ha előző munkánkból még más színkombináció vagy színátmenet látszik, akkor a képablakban az Eszközök alatt kattintsunk az Alapértelmezett színek sorra, a Színátmenet munkaablakában pedig kattintsunk a Színátmenet felirattól jobbra eső téglalapba. Erre felbukkan a színátmeneteink választéka, s abból jelöljük ki az Előtérből a háttérbe (RGB) átmenetet.

13. ábra

Színátmenet kezdő- és végpontja.

Menjünk vissza a képablakunkba, nyomjuk le a Ctrl gombot és a kurzorral kattintsunk az ábránk ponttá keskenyített felső végéhez, majd húzzuk le a kurzort az Ecset felirat fölötti, a mellékelt 13. képen látható pontig, és ott engedjük fel az egérgombot. A Ctrl gomb egyidejű lenyomásával elérhetjük, hogy a program automatikusan függőlegesben tartja a kurzorunkat.

14. ábra

Rétegek ablaka rétegmaszkkal.

A 14. ábra a Rétegek munkaablakát mutatja a művelet végrehajtása után. A 3D szöveg nevű rétegünk mellett ott a rétegmaszk a fekete-fehér átmenettel. Ahol feketének látszik, ott a színes rétegünk átlátszó lesz, a fehérrel maszkolt területen 100%-osan átlátszatlan lesz, a kettő között pedig fokozatosan csökken az átlátszósága.

Most már csak érvényesíteni kell a maszkunkat. A képablakban a Réteg menüjéből a Maszk alatt válasszuk a Rétegmaszk alkalmazása funkciót.

15. ábra

Horizont színátmenet.

Ezután a Rétegek munkaablakunkban kattintsunk a Háttér rétegre, majd nyomjuk le az l (L, mint Lajos) gyorsbillentyűt, vagy az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki a Színátmenetet, ha utoljára nem abban álltunk volna. A munkaablakunkban kattintsunk az Eszközbeállítások fülére, ahol is most a színátmenet beállítási lehetősgeit fogjuk látni. A Színátmenet felirat melletti téglalapba kattintva felbukkan a választékunk. Ezek közül válasszuk ki a Horizon 2 átmenetet. A lefutás Formája legyen lineáris, és bekapcsolhatjuk még az Adaptív túlmintavételezést is, hogy egyenletesebb legyen a színek közötti átmenet.

A kurzorunkkal álljunk a képablakban a képünk tetejére, oda, ahol először megjelenik a színátmenet eszközünk kis négyzetes ikonja, majd a Ctrl billentyűt tartsuk lenyomva, és a kurzorral húzzunk egy függőlegest, egészen az Ecset szövegünk E betűjének felső széléig,, és ott engedjük fel a bal egérgombot, és a Ctrl billentyűt. Ezzel meg is van a hátterünk, de tapasztalhatjuk, hogy az ecsetvonásunk alsó íve nem ugrik ki eléggé a háttérből, mert túl sötét. Ezen segíthetünk egy kis Vetett árnyék alkalmazásával.

16. ábra

Szín szerinti kijelölés beállításai.

Szeretnénk, hogy az árnyék a már elkészített ábránkhoz igazodjon, ezért a Rétegek ablakában kattintsunk a 3D szöveg nevű rétegünkre, majd a képablakunk címsorára visszakattintva nyomjunk Shift+o-t, vagy a Kijelölés menüjéből válasszuk a Szín szerinti kijelölést. Ha a munkaablakunkban az Eszközbeállítások fülére kattintunk, akkor a 16. ábrán bemutatotthoz hasonlóan láthatjuk ennek az eszköznek a beállítási lehetőségeit. Hogy a majdani vetett árnyékunk széle ne legyen kemény, recés, mindjárt lágyítsuk is a kijelölésünk szélét: pipáljuk ki a Lágy szélek felirat melletti kis négyzetet, a Sugárra pedig állítsunk be 3,0-as értéket. Ezután kattintsunk a képünkben valahol a színes ábránkon kívüli, az átlátszó területre, majd a Kijelölés menüjéből válasszuk az Invertálást, azaz fordítsuk meg a kijelölést, hogy az immáron a színes részekre vonatkozzon.

16. ábra

Vetett árnyék ablaka.

A képablakunkban a Szűrők menüjéből válasszuk ki a Fény és árnyék alól a Vetett árnyékot, mire a monitorunk alsó sorában megjelenik egy Script-Fu: Vetett árnyék feliratú gomb. Kattintsunk rá, hogy láthassuk a 16. ábra ablakát. Az X-tengely menti eltolásra pozitív értéket, például 20 képpontot beállítva az objektumunktól jobbra fog vetülni az árnyék, az Y-tengely menti eltolásra negatív értéket, pl. ugyancsak 20-at beírva pedig fölfelé fog vetődni az árnyék. Mivel a két adat nagysága egyezik egymással, ezért az árnyék szöge 45 fokos lesz. Színre most az eredetileg felkínált fekete helyett válasszunk valamilyen világosat, amely harmóniában van az eddigi színeinkkel.
Kattintsunk a Szín felirat melletti téglalapba, mire a 17. ábrán látható ablak fog felbukkanni.

17. ábra

Szín beállítása.

Én a Háttér réteg kifestéséhez használt Horizon 2 egyik világosabb kék színét alkalmaztam. A Script-Fu színválasztó ablakban jobboldalt alul a HTML-jelölés melletti fehér beviteli mezőtől jobbra látható gomb a színpipetta. Erre kattintva bekapcsoljuk a színpipettás mintavételt. Ha ezután a képablakunkban valamely nekünk tetsző szín pontjára rákattintunk a bal egérgombbal, akkor a program annak a színét fogja beállítani az árnyék színének. A jelenlegi példában ennek a színnek a HTML-kódja 84d0f0-nak adódott. Ezt akár be is írhatjuk a fehér mezőbe, majd Enter-t nyomhatunk: így is megkapjuk a kívánt színt.

Térjünk vissza a Vetett árnyék ablakunkhoz. A program által felkínált 80%-os átlátszatlanság meg is felel nekünk, viszont kapcsoljuk ki az Átméretezés engedélyezését: kattintsunk annak négyszögébe, hogy a képméretünk majd ne változzék meg. Ezután már OKézhatunk is, mire a GIMP elkészíti az árnyékunkat, amely új rétegben fog megjelenni, és automatikusan a Drop Shadow, azaz vetett árnyék nevet fogja kapni.

18. ábra

Rétegek ablaka vetett árnyékkal.

Ha úgy tetszik, akkor az árnyék felső részét, ahonnan a szövegünk kiinduló pontja van, ki is radírozhatjuk. Ehhez a képablakban állva nyomjuk le a Shift+e (e, mint eraser, radír) gyorsbillentyű kombinációt, vagy az Eszközök legördülő menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki a Radírt, annak ecsetei közül pedig valamelyik éles szélű, kerek ecsetet (pl. Circle (19)), és tüntessük el a fölösleges árnyékrészletet a Drop Shadow rétegből. Ha merészebbek vagyunk, akkor a 3D ecset sajátecsetünkkel is radírozhatunk, ezt a beállítást nem is kell módosítanunk.

Változtathatunk viszont az árnyékos rétegünk rétegmódján és átlátszatlanságán, hogy a számunkra legtetszetősebb végeredményhez jussunk. Balra, a Rétegek munkaablakában látható, hogy a rétegmódra az Értéket választottam ki a Mód legördülő menüjéből, és a réteg átlátszatlanságát 56,4%-ra csökkentettem.

Ezzel el is készült a lap tetején látható kép: már csak egyesíteni kell a három rétegünket eggyé: a képablakban a Kép menüjéből válasszuk az Egy réteggé lapítás funkciót, majd tetszőleges kiterjesztéssel (pl. .jpg) és névvel mentsük el a képünket a Fájl menüjéből választható Mentés másként segítségével.

Tippek és trükkök

Saját készítésű ecsettel előállított, 3D, térhatású szöveg és csővezeték.

Mint azt följebb már fölemlegettem, ez a módszer akkor igazán hatásos, ha a kiinduló ecsetként használt objektumunk széle eleve tartalmaz árnyékolást, vagyis már 2D állapotban is három dimenziósnak fogható fel, ha csak kis mélységben is. Ilyen árnyékolás legegyszerúbben a Szűrők alatt a Buckaleképezéssel, vagy a Torzítások közül a Domborítással érhető el, bár a Tahoma-betűs kép alapecsete úgy készült, hogy a színezett feliratra jobbról föntről balra lefelé fehér árnyékot, balról alulról jobbra fölfelé pedig fekete árnyékot vettettem.
Ezután a térecsetelésnek az a legegyszerűbb módja, ha az ecsetünket egy egyenes vonal mentén mozgatjuk, lehetőleg a gép segítségét igénybe véve.

Ecsetvonás Tahoma-betűs szöveggel, mint 3D térecsettel.

A megfelelő méretezésű ecsetünkkel kattintsunk a képünk egy pontjára, majd nyomjuk le a Shift gombot, és a kurzorunkat húzzuk egy másik pontra, aszerint, hogy milyen irányban szeretnénk térbelivé tenni az alapábránkat, majd engedjük fel a kurzort. A legegyenletesebb átmenet akkor készül, ha az ecsetünket legalább az eredeti nagyságában használjuk, és géppel húzatjuk a vonalunkat, és nem kézzel. Tahoma-betűs szöveg, mint 3D térecset.A jobbra látható művelet eredménye a Tahoma feliratú képecske.Tahoma-betűs szöveg, mint 3D térecset. A kék Brush-feliratú kép 3D szövege is így készült, fölötte kisebb méretben a felhasznált alapecset látható.
Ugyancsak a Brush-képen csővezetékeket is elhelyeztem. Ennek az alapecsete a kép bal alsó sarkában látható, narancsbarnás színben, bár eredetileg az egész kép mindhárom rétege fekete-fehérben készült, csak később lett módosítva színezéssel.
A csővezetéknél csak annyi a különbség, hogy amikor a Shift gomb lenyomása mellett már kirajzoltunk egy szakaszt, akkor továbbra is lenyomva tartjuk a Shift gombot, s egy újabb, más szögben dőlő szakaszt is fölveszünk ugyanezzel a módszerrel, majd egy harmadikat stb...

Nonsense tórusz ellipszis-körberajzolással.

Nemcsak egyenest, vagy útvonalat rajzoltathatunk körül az ecsetünkkel, hanem kijelölést is, legyen az téglalap-, ellipszis-, vagy szabadkézi kijelölés. (Ne lepődjünk meg, ha az idomaink ebben az esetben Escher-féle lehetetlen alakzatok lesznek, mint az a baloldali két tóruszon is látható!)

Palota

(A képhez felhasznált lótuszvirág eredetije:
brewbooks Creative Commons BY-SA jogok fenntartva)
Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]

Mesepalota. Cseppkő alapjául szolgáló ecset.

A szabályos idom (pl. kör, négyzet) alakú, vagy szöveges ecseteken kívül absztrakt ecseteket is használhatunk. Erre példa az alábbi, Cseppkövek című kép, és annak egy másik változata, a "Palota". Mindkettő függő vagy álló cseppkövekre, elvadultabb fantáziával orgonasípokra emlékeztető alakzatokat mutat. A készítésükhöz alkalmazott ecset balra, fehér háttér előtt látható, hogy jobban kivehető legyen, de természetesen maga az ecset átlátszó alapú rétegben lett elhelyezve. Néhány szabadkézi vonalból készült I-görbítés (Spirál deformálási móddal) és Domborítás (Torzítás alatt Domborításon belül Buckaleképezés) segítségével.

Cseppkövek

Függő és álló cseppkövek térecsettel.

A kép előállításához GIMP for Windows 2.4.2 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon