A színek hatása 1. Piros, sárga, zöld

2009 március

Forrás: Some rights reserved: Creative Commons by-nc-nd Sister72

Itt van mindjárt a közlekedési lámpa az ő piros-sárga zöld színével. A pirosra azt várják, hogy álljunk meg, a sárgával föl akarnak rázni merengésünkből, amelyet egy helyben való toporgásunk vált ki belőlünk, a zöld pedig azt mondja, hogy szabad folytatnunk az utunkat.
Lássuk, mit mond erre a "színművészeti" tudomány, igazuk van-e a "színjátszóknak"?

A piros a vér és a tűz színe, s ebből már sok minden következik. Ha ilyesmit látunk, akkor megugrik a légzésszámunk, és fölmegy a pumpa, nő a vérnyomásunk. Ezzel összhangban fokozódik az anyagcserénk (valahonnan szedni is kell mindehhez az energiát). Feszültek és nyugtalanok leszünk.
Veszélyt (piros riasztás), sürgősséget (mentő), vagy akár háborút is jelent (abban aztán van vér és tűz bőven). Meglehet, ez utóbbival kapcsolódóan a hatalommal, energiával, erővel és haraggal is társítják (vörös a feje a dühtől). Érzelmileg ugyancsak intenzív szín, mert a szenvedélynek, vágynak és szerelemnek, szexualitásnak is a színe.
Mindezek mellett még jól is látja a pirost a szemünk, ezért remekül használható közlekedési jelzésekhez, de ideális a tűzoltókészülékekhez, no meg a tűzoltóautókhoz is.

Ha a munkahelyünkön egyszeriben csak pirosra festik a falakat, akkor elkezdhetünk arra gyanakodni, hogy munkaadónk nincs megelégedve velünk. Piros színű környezetben az emberek ugyanis gyorsabban dolgoznak (magasabbra van tekerve a láng). Sajnos több hibát is vétenek (hamar munka sose jó).
Címertanban a bátorságot jelzik vele: legfeljebb mindjárt van mibe kapaszkodnunk, hogy a munkatempó-fokozási kísérletek ellen tiltakozzunk.
A piros színek szembetűnőek, jól kiugranak a környezetükből, mi több, nagyobbnak is látszanak a fizikai méretüknél. Ha keveset alkalmazunk belőle a vásznunkon, az még hatásosabb is tud lenni, mint a nagy piros színfoltok.

Kínában a vörös a boldogság és a felvirágzás színe, jó szerencsét hoz. Dél-Afrikában, számunkra szokatlan képzettársítással viszont a gyász színe.

Saját műveinkben akkor használjuk, ha kellemes vidámság érzetét akarjuk kelteni. Az emberek hajlamosak a sárgát gyerekes, könnyed színnek tartani, ezért nagy horderejűnek szánt, értékesnek tartott mondanivalónkat ne öltöztessük ebbe a színbe.
A feketével párosítható színek közül a sárga az elsődleges: a figyelem felkeltésére leginkább alkalmas. Ezért alkalmazzák figyelmeztető táblákon, mint amilyen balra fent a Sugárveszélyt jelző tábla. Ugyancsak ezzel, s nem a boldogító hatással függhet össze, hogy miért sárga az alapszíne a befizetési csekknek...

Egyiptomban a sárga a gyász színe, Japánban viszont (ellentétben a nyugati kultúrában útközben rátapadt gyávaság-jelentéssel) a bátorság színe. A magyarázat persze érthető.

Hogy jó hírt is mondjak, a remény is zöld. Az meg egyenesen szabadulást jelent egy szorult helyzetből, ha valaki zöld ágra vergődik. A sötétzöldet a pénzt kifejezésére is használják. Az utóbbi kézzelfogható megnyilvánulása (már ha foghatunk ilyet a kezünkben) a zöldhasú, azaz a zöld színű bankjegy.

A címertanban a növekedés és a remény kifejezésére használták.
A zöld az Iszlám színe is. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta zöldbe öltözött, s a Paradicsomban zöldbe és aranyba burkolóznak azok, akiknek sikerül oda bejutni. Ha valaki járt már a jórészt kopár Arab-félszigeten, ahol minden fűszálat -- már ha látunk egyet is --, kitörő örömmel üdvözlünk, az megértheti, miért kapott arrafelé a zöld külön szakrális jelentést is, miért jelenti a természettel együtt az életet.