Kinek jó a GIMP?

Mottó:
Más kárán tanul az okos

2009 március

Például nekem. Ámde tudom, hogy ez nem igazán tarthat számot közérdeklődésre. Szerencsére rajtam kívül is sokan akadnak, akik komoly fantáziát látnak ebben a képszerkesztő programban.

Álljon itt ennek igazolására némi statisztikai kimutatás. 2009 márciusában így állt az érdeklődés a GIMP iránt szerte a világban.

Forrás: Google Insights for Search

Persze a fenti illusztráció csak egy adott időszakra vonatkozóan hiteles, rendszeresen változik. Egy hónappal ezelőtt Magyarország még a 9. helyen állt a világranglistán abból a szempontból, hogy mekkora érdeklődést mutattak lakói a GIMP iránt. Márciusra már visszacsúsztunk a 10. helyre; aki letöltötte, aki nem, megyünk....

A februári, 1 évre visszamenő kimutatásban a GIMP 2.4 5-ös és 6-os alverziója még kiverte a biztosítékot (Breakout), a 2.6 iránt pedig több mint 4000%-os érdeklődés-növekedés mutatkozott:

Magyarországon belül nem Budapest vagy Pest-megye vitte el a pálmát, hanem Veszprém, Fejér és Csongrád megye.

Ezek az adatok persze nem jelentik azt, hogy mindazok, akik a Google keresőben rákerestek a GIMP-re, le is töltötték azt, vagy rendszeresen használják. Mégis érdemes elgondolkodnunk azon, minek köszönhető ez a helyzet, azon túlmenően, hogy 2007 második felében jött ki a GIMP 2.4 verziója, és 1 évvel később a 2.6 sorozat.

A világháló egyik kedvenc gumicsontja a Photoshop vagy GIMP mérkőzés: melyik a jobb a kettő közül. A vitának nem sok értelme van, és nemcsak azért, mert az élet nem arról szól, hogy legyenek nyertesek és legyenek vesztesek, hanem hogy mindenki jobb helyzetbe kerüljön az aktuális állapotánál, azaz mindenki nyerjen. Egy képszerkesztőt sokféle célra és módon lehet használni, s mindig az dönti el, melyiket érdemes választani, hogy melyik illik jobban az adott körülményekhez és feladatokhoz.

Az például köztudomású, hogy a GIMP ingyenes, míglen a Photoshopért fizetni kell, ha valaki hosszabb távon akarja használni. Mondhatjuk-e, hogy szegény ember GIMP-pel főz? Takarékosabb, vagy vékonyabb pénztárcával ellátott embernek érdemes a GIMP-ben gondolkodnia. De nem szükségképpen a szegénység a hajtómotor, ha valaki a GIMP-et választja: nézzük meg például Svájcot 2009 márciusi 8. helyezésével. Nem igazán arról híres, hogy fölöttébb szegény ország lenne....

Használhatóság szempontjából érdemes belepillantani olyan ember írásába, aki mindkét képszerkesztőt kipróbálta (a hivatkozott cikk 2008 decemberében született). Szerzője, hivatásából kifolyólag Photoshopot használ, mindazonáltal reális véleményt mond a GIMP-ről, véleményem szerint helyesen megfogva annak lényegét: a GIMP mindenkinek jó tud lenni, akinek nem fizetett munkához van rá szüksége, hanem hobbiból használja, vagy saját maga honlapjának illusztrációit, elemeit ezzel készíti.

Még az is megfontolandó lehet, hogy abszolút kezdőként nem tudjuk eldönteni, "éleslövészetben", azaz tényleges és rendszeres használatban lesz-e tehetségünk, vagy hosszan tartó kedvünk egy képszerkesztő program alkalmazásához. Érdemes tehát egy ingyen programmal kideríteni ezt, és csak utána áttérni a Photoshopra, ha már látszik, hogy az nem lesz ablakon kidobott pénz.

Újabb szempont az, hogy érdemes-e fölöttébb sokoldalú, s ezért bonyolult programra szert tennünk, ha csak egyszerű dolgokhoz akarjuk használni a képszerkesztőnket? Ilyen esetekben csak bosszantó az, ha éneklő-író-olvasó-táncoló-csilingelő képszerkesztőnk temérdek funkciójával fölöslegesen kell bíbelődnünk, miközben nekünk nincs is szükségünk azok tudományára. Amúgy is általános tapasztalat, hogy a számítógépen futó programjaink képességeinek töredékrészét sem szoktuk kihasználni (ahogy az agyunkéit sem).

Sokan szoktak panaszkodni a GIMP kezelői felületére, ám többségük olyan, aki már előtte a Photoshophoz szokott hozzá, s annak működését várja el a GIMP-től is. Áttérni egyik fajta programról egy másik használatára nehezebb, mint nulláról indulni. Ha valaki, mint én, először a GIMP-pel találkozik, és nem épültek ki benne Photoshopos rutinok, akkor semmilyen nehézséget nem talál a GIMP kezelői felületében, hanem egyszerűen az lesz neki a kézenfekvő, és később Photoshopra átállván az utóbbival lenne némi átmeneti problémája. Én még az ablakos megoldásban sem látok problémát, sőt, kifejezetten szimpatikus ez a megoldás a számomra, nagyobb szabadságot, igényre szabhatóságot biztosít, mint a sokak által hiányolt Photoshopos felület.

Ha tehát játékból, hobbiból, kis mennyiségű feladathoz kacérkodunk egy képszerkesztő beszerzésének gondolatával, akkor minek lőnénk nagy ágyúval verébre? Itt a GIMP, s legalább nem kér kenyeret.