RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon

Inkscape oldalak

Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás szűrőkkel.
Absztakt csigaház. Csigaház és társai — tanulmány és tutorial
Csoportminta alkalmazása útvonal mentén.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Drapéria és fátyol. Görbeháló, avagy drapéria és fátyol Inkscape-pel
Az Inkscape "Interpoláció" kiterjesztés használatának egyik módja.
Griffmadaras iniciálé. Iniciálé ürügyén: griffmadár
Griffmadaras díszes kezdőbetű rajzolása.
3D levelibéka Breki. 3D figura: Breki, a levelibéka
3D figura rajzolása. Breki a Muppet Show-ból.
Üvegkehely rajzolása Inkscape-pel. Üvegkehely Inkscape-módra
Üveghatású kehely rajzolása Inkscape-pel.
Stilizált madarak rajzolása Inkscape-pel. Madarak
Stilizált madarak rajzolása Inkscape-pel.
Karácsonyi gyertyás-fenyőágas képeslap képe. Karácsony Inkscape-pel
Egyszerű gyertyás-fenyőágas képeslap készítése.
Betű szerkesztett háttér előtt. Szűrőszerkesztő 2.
A Szűrőszerkesztő kapcsolatai és általános beállítások.
Felirat része. Szűrőszerkesztő 1.
Szűrőszerkesztő alapfokú használata a Tükröződő fény példáján.
Dobókocka képe. Dobókocka
Dobókocka festése Inkscape-pel.
Tulipán virágfej. Tulipán
Tulipán festése Inkscape-pel.
Madaras rajzfilm. Rajzfilm
Egyszerű amatőr rajzfilm készítése Inkscape-pel és GIMP-pel.
Madár rajzfilmfigura. Rajzfilmfigura
Rajzfilmfigura készítése Inkscape-pel.
3D rajz zsámolyon ücsörgő Q-betűvel. 3D Inkscape-pel
Egyszerű 3D rajz készítése kezdőknek.
Stilizált hóvirágrajz. Hóvirág
Stilizált hóvirág rajzolása.
Lovas képe. Fotófeldolgozás. Lovas
Fotó rajzzá alakítása Inkscape-pel vagy Inkscape és GIMP kombinációjával.
Bevezető
Bevezető Inkscape használatához GIMP-eseknek.

A képek v0.47.1 programmal készültek az Inkscape.org jóvoltából.

Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 február

Tulipán

2010 május

Festett tulipán.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]



Ez az újabb Inkscape tutorial egy tulipán festését-rajzolását mutatja be. A leírás első fele eléggé részletes ahhoz, hogy kezdők is megpróbálkozhassanak vele, a második fele már feltételezi az első részben begyakoroltak alkalmazásának képességét.

A leírás négy részből áll: először egy keskeny és árnyalt virágszár készítését mutatja be, majd egyszerű levelek rajzolását, utána következik egy "természet után" festett virágfej, végül az árnyalások és utófeldolgozás.

Maga a mű félig realista, félig stilizált. Mindenki maga döntheti el, hogy milyen részletességig hajlandó pepecselni egy ilyen képpel. Több türelemmel egészen valóságos képet rakhatunk össze Inkscape-objektumokból.

A 3D hatás keltésével mindenképpen érdemes megpróbálkoznunk. Leginkább a fények és árnyékok alkalmazása teszi térhatásúvá a képünket.

Az alábbi leírás feltételezi az Inkscape-pel együtt települő tutorialok (Segítség —> Ismertetők) ismeretét.


Szár

Kapcsoljuk be az Inkscape-et. Megfelelnek az alapértelmezett dokumentumbeállítások (a Fájl —> Dokumentumbeállítások alatt bármikor módosíthatók).

Kezdjük a szárral.

Ha egy kicsit már játszottunk az Inkscape-pel, akkor tudhatjuk, hogy kétféle színátmenettel dolgozhatunk: az egyenes lefutású lineárissal, és a kör-, vagy ellipszis alakú sugaras átmenettel. Ha viszont valamelyiket alkalmazzuk egy objektumra, és azt a kijelölőeszköz segítségével torzítjuk, akkor már más formájú átmenetet is kaphatunk. A szárnál ezt az elvet fogjuk alkalmazni.

Kapcsoljuk be az Ellipszis eszközt az Eszközsávról (baloldali függőleges sor, felülről a 7. eszköz), rákattintva az ikonjára. A Ctrl számítógép-billentyűket nyomjuk le, és az egérrel húzzunk egy átlót a lap fölött, hogy kör alakot kapjunk. A menü alatti parancssáv balról a harmadik ikonjával mentsük is el mindjárt a körünket tulipán.svg néven, az Inkscape saját SVG-formátumában. Innentől kezdve gyakran mentegessünk munka közben, hogy egy esetleges lefagyáskor ne vesszen el a munkánk.

1. ábra

Teljes kör választása.

Az eszközvezérlősávban kattintsunk az 1. ábrán piros nyíllal megjelölt gombra, hogy az alakzatunk teljes ellipszis legyen, és ne ív, vagy cikk, ha netán olyan beállításban maradt volna az Inkscape-ünk.

2. ábra

Kitöltés bekapcsolása.

Kattintsunk a parancssávban a ferdén futó ecsetet ábrázoló ikonra, hogy bekapcsoljuk a kitöltést és körvonalazást. Ahhoz, hogy ennek ablakában lássunk is valamit, az eszköztár legfelső eszközével, a kijelöléssel bele kell kattintanunk a piros körünkbe, hogy azt kijelöljük, amikor is a kijelölőtéglalap az átméretezőnyilakkal együtt megjelenik a képablakban.

3. ábra

Körvonalrajzolat fül.

Utána kattintsunk a Kitöltés és körvonal ablakában a középső fülre, a Körvonalrajzolatra, és a hat lehetőség közül válasszuk a legelsőt; azt, hogy az objektumunknak ne legyen körvonala (X).

4. ábra

Kitöltés füle.

(A billentyűzetünk + és - gombjaival gyorsan és könnyen változtathatjuk a képünk nagyítását, hogy mindig éppen a megfelelő nagyságban dolgozhassunk a képünkön.)

Kattintsunk a Kitöltés fülre, azon belül is a Sugaras színátmenetre, majd a Szerkesztés feliratú gombra, mire felbukkan a Színátmenet-szerkesztő ablaka.




5. ábra

Színátmenetszerkesztő ablaka.

Legfelül látjuk az induló színátmenetet, amely pirosból átlátszóba tart. Ha az alatta levő legördülő menüre kattintunk, akkor látjuk, hogy mennyi elemből áll a színátmenetünk: alul átlátszó-piros van, és ez fog kívülre esni, fölötte pedig tiszta piros, ami belülre esik. Kattintsunk az alsó, félig átlátszó átmenetre, és válasszunk neki egy kékeszöld középsötét színt, majd a fölötte levőt állítsuk be sötétzöldnek. Utána kattintsunk a Fázis felvétele gombra, és adjunk megint középzöldet az átmenetünknek, majd újabb fázist vegyünk fel, és az legyen fehér, végül legfelső fázisnak megint állítsunk be középzöldet. Ez utóbbit duplázzuk meg: kattintsunk még egyszer a Fázis felvételére, de most már nem kell újabb színt beállítani.

6. ábra

Színátmenet fázisai.

Most hat fázisból áll a színátmenetünk. A legördülő menüből bármelyik fázist kiválasztva utólag is szerkeszthetjük, például sötétebbre vagy világosabbra vehetjük, mert az Inkscape automatikusan igyekszik folyamatos átmenetet kiszámítani, tehát ne lepődjünk meg, ha a fázisainknál nem éppen azt a színt kapjuk, amelyet be akartunk állítani.

7. ábra

Színátmenet a képablakban.

Az illusztráción már az az állapot látszik a legfelső sávban, amikor a fázisokat elrendeztük. Ehhez kattintsunk az Eszköztár alulról második eszközére, a Színátmenet-szerkesztőre, mire a képablakunkban megjelenik egy derékszög, amely mutatja a fázisainkat is. A négyzetekbe, illetve körökbe kattintva húzással eltolhatjuk a fázisokat, élesebb, vagy puhább átmeneteket készíthetünk. Most úgy toljuk el őket, hogy a körünk szélén legyen egy hengeres sáv, egy tórusz, ami majd a tulipánunk szárát fogja képezni.

8. ábra

Objektum kettőzése jobb egérgombbal felhívott menüből.

Váltsunk megint Kijelölőeszközre (legfelső az Eszköztáron), és kattintsunk a körünkbe bal egérgombbal, hogy kijelöljük, majd jobb egérgombbal, hogy a felbukkanó menüből kiválaszthassuk a Kettőzést.



9. ábra

Méretarányos átméretezés.

Kattintsunk az eszközvezérlősáv lakat jelére, hogy az objektumunkat méretarányosan tudjuk átméretezni, vagyis most megmaradjon a kör alakja, majd kattintsunk a felül látszó körbe, hogy kijelöljük, és valamelyik saroknyílnál fogva kicsinyítsük, majd a körbe kattintva húzzuk középre, hogy a két kör koncentrikus legyen, azaz egybeessen a középpontjuk. Ha most egy nagy átlót húzunk a kijelölőeszközzel a két korong köré, akkor egyszerre mind a kettő ki lesz jelölve.

10. ábra

Gyűrű előállítása.

Utána a Menüsávból az Útvonal alatt válasszuk a Különbség műveletet, amivel kivágjuk a nagyobbik kör közepét, hogy csak a tórusz, a hengeres gyűrűalakzat maradjon meg.

12. ábra

Kihúzott tulipánszár.

11. ábra

Gyűrűdarab kimetszése.

Most kattintsunk a téglalap-rajzoló eszközre az eszköztáron (fentről az ötödik), és húzzunk egy téglalapot a tórusz baloldalának közepe fölé. Jelöljük ki mindkét objektumot (a Shift számítógép-billentyű lenyomása mellett kattintsunk a tóruszra is), és most az Útvonal menüjéből a Metszetet válasszuk, hogy a kék téglalap alatti ív maradjon csak meg (11. ábra).
Itt jegyzem meg, hogy kezdő festőként érdemes természet után dolgoznunk, amely lehet egy tulipános fotó is, amelyet kirakunk a képernyőnkre, hogy ellessük róla az alakokat, színeket és fényeket. (Magam az IrfanView-t használom ehhez, mert abban az Options menüpontnál ki lehet választani az Always on Top lehetőséget, tehát hogy a fotó mindenképpen látsszon a képernyőn, ha más programban dolgozunk is.) Értelemszerűen a gyűrűnk ama szakaszát jelöljük ki a téglalappal, amelynek a megvilágítása egyezni fog a fotóéval, vagy a természetes tulipánéval. A jelenlegi példában a virágfejhez használtam fotó előképet, nem törekedvén annak pontos reprodukálására, s az jobbról-felülről kapott megvilágítást.

Az átméretező nyilakkal most már függőlegesen megnyújthatjuk és vízszintesen összébb nyomhatjuk az ívünket, s ezzel elkészült a tulipánunk szára. Figyeljük meg, hogy ezzel a módszerrel a színátmenet követi az objektum körvonalainak változását: azokkal párhuzamos marad (bal szélső, 12. ábra).

13. ábra

Bekapcsolt hatások.

Mindez abban az esetben van így, ha az eszközvezérlősávban be van kapcsolva a piros nyíllal jelölt gomb, azaz a színátmenet áthelyeződik az objektummal együtt.

Levelek

14. ábra

Ceruza eszköz vezérlői.

Kattintsunk az Eszköztárról a Ceruza eszközre (fentről a 10.), az Eszközvezérlősávban a Módra hagyjuk meg a normál Bézier-útvonalak létrehozását, a Simítás legyen 50, az Alakra pedig a Nincs maradjon.

Rajzoljunk egy levélszerű tüneményt a szárhoz egy mozdulattal. Ne törődjünk azzal, hogy reszketegek lesznek a körvonalai, mert a Simítás szép ívesre igazítja azokat. Váltsunk Csomópont (Útvonal) eszközre (fentről a második az Eszköztáron). Legyen bekapcsolva az Illesztésvezérlősávban az illesztés, a csomópontok vagy vezérlőelemek illesztése, a rácshoz illesztés és a segédvonalakhoz illesztés (ezek alapértelmezettek; l. 14. ábra felső sorában).

14. ábra

Csomópontok megjelenítése.

Az Eszközvezérlősávban elhelyezett gombokkal, valamint az útvonalívekre, a csomópontokra és a forgatókarokra kattintva húzással igazítsuk nekünk tetszőre az alakzatot. A fölösleges csomópontokra kattintva balról a második (-) gombbal kitörölhetjük azokat, egy útvonalszakaszra duplán kattintva új csomópontokat iktathatunk be, és ívessé, vagy szögletessé stb. tehetjük a csomópontokat, azaz változtathatjuk a belőlük kiinduló útvonalak hajlását. A vezérlőgombokra állva a kurzorral magyarázó szövegek bukkannak fel; azokból tudhatjuk, melyiket mire használhatjuk. Ezen felül az útvonalra vagy csomópontra állva alul, az Inkscape állapotsorában is találkozunk magyarázatokkal, illetve ötletekkel.

A Kitöltés és Körvonal ablakában állítsunk be egy kékeszöld színt kitöltésre, és világosabb változatban a körvonalra. A Kitöltés fül alatt válasszuk a Lineáris színátmenetet, majd a Szerkesztésre kattintva szerkesszük azt. Alsó fázisnak állítsunk be sötétkékeszöldet, és tegyük teljesen átlátszatlanná az Alfa-(A)-skálán, a felső fázis maradjon világos kékeszöld. A telítetlenséget vegyük lejjebb a maximális 255-ről, hogy ne kapjunk túl élénk színt (15. ábra).

15. ábra

Színátmenet levélhez.

16. ábra

Színátmenet finomabbra bontása.

Ha a színátmenet-szerkesztő ablakában az alsó, sötétzöld fázisra kattintunk a legördülő menüben, majd utána kétszer kattintunk a Fázis felvételére, akkor az Inkscape egyenletesen elosztva a színeket még két árnyalatot iktat be a két szélső szín között. Így finomabb hatást tudunk a képen elérni, ha a fázishatárokat tologatjuk.

17. ábra

Színátmenet tükrözése, azaz ismétlése.

A Kitöltés ablakában az Ismétlődés menüjéből válasszuk a Tükrözöttet.

18. ábra

Levélfestés színátmenet szerkesztésével.

A képablakban a színátmenet vezérlőelemeire kattintva húzással szerkeszthetjük az átmenetünket. Ha "rángatódzna" az átmenet arrébb helyezéskor, akkor kapcsoljuk ki az illesztésvezérlő sávban a Csomópontok vagy vezérlőelemek illesztését. Az illusztrációban látható négy piros nyíl a színátmenet-szerkesztő jelen esetben összesen négy vezérlőpontjára mutat.

19. ábra

Levél oldalsó fodrozódása.

Utána a parancssávban kattintsunk a Kettőzés ikonjára, hogy megduplázzuk a levelünket, majd a felső csomópontok lefelé húzogatásával, tologatásával és a forgatókarok elforgatásával adjunk hullámos alsó szélet a levélhez. Ezzel a módszerrel könnyen elő tudunk állítani egy olyan objektumot, amelyik határolóvonala részben pontosan az alatta fekvő objektum határvonalán húzódik. Ha szükséges, átmenetileg kapcsoljuk be az útvonalhoz illesztést is az illesztésvezérlő sávban, amikor az első levelünk alsó széléhez akarjuk húzni a fodros rész jobboldalát, mert az rövidebb lesz ezen a képen (jobb szélső piros nyíl).

A levélfodor szárhoz eső alsó részét igazítsuk úgy, hogy egy kicsit nyúljon lefelé, mintha rásimulna a szárra (bal szélső piros nyíllal jelölve). Dolgozhatunk ugyanazzal a színátmenettel, mint amelyet a levéllemezhez használtunk, csak forgassuk el és úgy állítsuk be, hogy térben hullámzó jelleget kapjon, hihető árnyékolással (középső piros nyíl).

20. ábra

Objektum léptetése háttérbe helyezéshez.

Váltsunk kijelölőeszközre az Eszköztáron, és kattintsunk vissza a nagy levéllemezünkre, majd az eszközvezérlősáv lefelé léptető gombjával rakjuk a szár alá. Ettől úgy fog kinézni, mint a valódi tulipánlevél, amely a tövénél körülöleli a szárat.

21. ábra

Levél térhatásának fokozása felülfestéssel.

Ha fokozni akarjuk a pikantériát, akkor Ceruzával rajzoljunk egy foltot a levéllemez bal felső része fölé, a Kitöltés füle alatt adjunk neki világos kékeszöld színt, a Körvonal fül alatt válasszuk a Nincs megrajzolva lehetőséget, és alul állítsunk be 10 körüli Elmosás értéket. Ezt is léptessük a szár alá. Csomópont eszközre váltva módosíthatjuk az alakját. Az Átlátszatlanságát is csökkenthetjük tetszés szerint.

Most már észrevehetjük, hogy a tulipánszárunk és levelünk árnyalata finoman szólva nem egyezik egymással; de ezen tudunk segíteni. A kijelölőeszközzel jelöljük ki a szárat, majd a Kiterjesztések menüjéből válasszuk a Szín alatt a Magasabb árnyalatértéket, és már helyben is vagyunk: összhangba került a szár és a levél.

22. ábra

Levél duplázása.

Ha kellőképpen lusták vagyunk, akkor a kijelölőeszközzel a levelünk jobb széle fölött kattintva húzzunk egy átlót a bal széle alá, hogy az egész levél ráhagyással együtt beleférjen, mert ezzel az összes levélobjektumot kijelöljük, majd a parancssorból a kettőzés gombjával duplázzuk meg a levelet, belekattintva toljuk balra, és az eszközvezérlősávból a vízszintes tükrözéssel fordítsuk meg (20. ábrán a bal szélső gomb a felső sorban).

Utána kattintsunk bele még egyszer a csoportba, hogy a forgatónyilak jelenjenek meg a kijelölőtéglalap körül, és forgassuk el, hogy más szögben álljon. A kijelölés mellé kattintva szüntessük meg a csoportos kijelölést, és jelöljük ki a hátsó nagy levéllemezt. A Shift számítógép-billentyűnk lenyomása mellett jelöljük ki még a világos foltot is, amely jobbra esik most, és léptessük őket a szár alá.

23. ábra

Levelek változatossá tétele.

Váltsunk csomópont eszközre, és a baloldali levél objektumainak széle fölött húzogassuk a kurzorunkat. Amikor felvillanni látjuk egy objektum körvonalát, kattintsunk a képablakban. Sorban szerkesszük át őket úgy, hogy egy más alakú levelet kapjunk, mint amilyen a jobboldali volt. Alakítsuk a csomópontok és útvonalak elhúzásával a körvonalat, és a színátmenetek szerkesztésével, elforgatásával olyan színezést alkalmazzunk, hogy a fények következetesen jobbról felülről látsszanak beesni. A színátmenet-szerkesztő alulról a második eszköz az Eszköztáron. (Természetesen itt is célszerű olyan világítást figyelembe venni, amilyet a tulipánfej természet utáni mintáján látunk.)

Egy átlós mozdulattal jelöljük ki kijelölőeszközzel az összes objektumunkat, és méretarányosan kicsinyítsük le, bekapcsolva a lakatot az eszközvezérlősávban, majd toljuk középre a művünket és a kép alsóbb fele felé.

Virágfej

Most jön a legnehezebb rész, ami a legtöbb türelmet kívánja. Figyelmesen vegyük szemügyre a segédfotónk vagy tulipánunk színeit, a szirmok alakját és az árnyékokat, és azokat kíséreljük meg visszaadni az elektronikus vásznon.

Rajzoljunk Ceruzával egy sziromszerű alakzatot, váltsunk Csomóponteszközre és igazítsuk ki az alakját, majd a Kitöltés ablakában a Körvonalrajzolat fül alatt kapcsoljuk ki a Körvonalat (X), a Kitöltés alatt pedig állítsuk be a fotóról kinézett fő sziromszínt. Ha szükséges, akkor a HSL-skála helyett lépjünk át pl. az RGB-skálára. Most szükség volt erre, mert a kiválasztott tulipánnak liláspiros-sárgás árnyalatai vannak.

Próbáljuk ki először azt, hogy egyetlen objektumnak se rajzoljunk körvonalat. Ha ez nem válik be, később még segíthetünk rajta. Először a külső szirmokat rajzoljuk meg; azok közül is kezdjük a legösszetettebb kinézetűvel. Egymás fölé rajzoljunk a színfoltoknak megfelelő objektumot Ceruzával, vagy Bézier-eszközzel, kapcsoljuk ki a körvonalazásukat, és töltsük ki a megfelelő színnel. Ha kell, akkor egy-egy színfoltot mossunk el. Ahol a szirom széléhez illeszkedő alakzatokat kell rajzolni, ott érdemes a szirom alapját kettőzni, és a csomópontok ellenoldali visszahúzásával kirajzolni az új alakzatot, ahogy azt a levél fodros részénél tettük.

24. ábra

Mozgókép csomópontok duplázásáróll.

Ha egy objektumban túl kevés a csomópont, akkor a Csomópont eszközzel húzzunk egy befoglaló téglalapot ahhoz az útvonalszakaszhoz, vagy az egész alakzathoz, ahol fel akarjuk szaporítani a csomópontokat, majd az eszközvezérlősáv legelső, + jelű gombjára kattintsunk, amivel újabb csomópontokat iktathatunk be a már meglévők közé. Ismételt rákattintással megint megduplázhatjuk a csomópontjaink számát. A 24. ábra mozgóképén 3-3 másodpercig az látszik, amikor egy négy csomópontot tartalmazó útvonalrészlet csomópontjai kétszer meg lettek duplázva.
Ilyesmire akkor lehet szükség, ha csíkozott, cakkos szélű objektumot akarunk beiktatni, mint amilyen például a sötétebb sziromszín előtt látszó, felül csíkozott szélű rózsaszín betétrész.

Kattintsunk a kijelölt terület mellé, hogy a csoportos csomópont-kijelölést megszüntessük. Utána már elhúzogathatjuk a csomópontokat a szaggatott szél kialakításához, újabb csomópontokat iktathatunk be duplán kattintva egy-egy útvonalszakaszra, és a forgatókarokkal, no meg a csomópont beállításával (íves vagy csúcsos legyen-e) tetszőleges alakzatot készíthetünk.

25. ábra

Finom vonalazás a virágszirmon.

Vonalkázással is gazdagíthatjuk a látványt. Használjuk a ceruzát, de ne zárt, hanem nyitott végű vonalat rajzoljunk. A simítást levehetjük kicsire, pl. 13-ra, ha recésebb, valósághűbb vonalakat akarunk kapni. A Kitöltés ablakában a Körvonalstílus alatt változtathatunk a vonalszélességen; a példában levettem 0,500-re. Visszalapozva a körvonalrajzolat fülre átszínezhetjük a vonalainkat, és csökkenthetünk az átlátszóságukon.

Természetesen takarékoskodhatunk a munkán azzal, ha egy objektumot kettőzünk, arrébb toljuk, átméretezzük és csomópont eszközzel kissé átszerkesztjük. Akár el is moshatjuk, és kisebb átlátszósággal hozzáadhatjuk az első, elmosatlan változatához. Például a szirom csúcsán ülő fények így készültek.

26. ábra

Manipulálóeszköz alkalmazása.

Ha egy szirom szélét szaggatottá szeretnénk tenni, akkor használjuk a manipuláló eszközt (felülről a harmadik az Eszköztáron). Válasszuk a lehetőségei közül az Útvonalak széleinek durvábbá tételét (kis betétképen piros nyíllal jelölve).

27. ábra

Normál és Drótváz nézet.

A 27. ábra egy újabb kétkockás mozgókép. 3-3 másodpercig felváltva látható az eddig rajzolt szirom képe a Nézet —> Megjelenítési mód —> Drótváz és Normál mód között váltakozva. Később, ha szükségesnek látjuk, még finomíthatunk rajta.

Láthatóan eléggé sok objektumból áll ez az egy szirom, de ez szükséges ahhoz, hogy kisebb nagyításban az emberi szem a valóságoshoz hasonlónak lássa a képet.

Vannak benne kisebb-nagyobb objektumok, némelyek éles körvonallal alkalmazva, mások elmosottan, egyesek 100%-os átlátszatlanságban, mások átlátszóbb, finomabb változatban hozzáadva a képhez. Színátmenetes jelleget kétféleképpen adtam a sziromhoz: a szirmon belül beljebb elhelyezkedő kisebb fedőobjektumok elmosásával a szélük mentén színátmenetes hatás érhető el, ha pedig a szirom széléhez kellett egy fedőobjektum, például a szirom alján megjelenő sárga fény, akkor a peremhez rajzolt objektumot szín-átlátszó (jelen esetben sárga-átlátszó) színátmenettel festettem ki.

Rajzoljuk meg a másik külső szirmot is, az eddigiekhez hasonló módon.

28. ábra

Kétszirmú állapot.

A baloldali szirom egyszerűbb. A jobbfelén az alapszirom lett balról csomópont eszközzel behúzva, és lineáris sárga-átlátszó színátmenettel kifestve. A balfelén sötétebb bordó-átlátszó átmenet lett alkalmazva a hasonlóképpen készült részszirmon. Kisebb igazítások után áttérhetünk a virágfej belsejére, illetve a hátsó részére. Először rajzoljuk meg a középső szirmot. Ha a Ceruzát használjuk, akkor vigyük vissza a Simítást 50-re.

Ha nagyvonalakban készen vagyunk a középső szirom lényegével, akkor jelöljük ki az összes elemét (ha lehet csoportos kijelöléssel, legalább egy részét, a többit pedig Shift gombos hozzáadással, majd a parancssávban válasszuk a csoportba foglalást. Léptessük a felső két szirom alá.

29. ábra

Szirmok közötti árnyék.

Rajzoljunk árnyékot, amely a harmadik, belső sziromra vetül a két külsőről, vegyük sötétbordó színűre, mossuk el, és állítsuk be megfelelőre az átlátszatlanságát.

Természetesen körvonalnak is adhatunk színátmenetet: a középső szirom alsó részén látható csík így készült, alulról fölfelé színből átlátszóba haladó színátmenettel, majd elmosással.

30. ábra

Háromszirmú állapot.

Finomítások, igazítások után akkor most a 30. ábrán látható módon néz ki a három szirmunk.


31. ábra

Gömbölyűség hangsúlyozása.

Most még leghátulra adhatunk két csücsköt, legalulra léptetve. Lehet egy kicsit még gömbölyíteni a virágfejen, némi sötétbordó-átlátszó, sugaras színátmenetes objektumot rakva föléje. A perem körülrajzolásához kapcsoljuk be az útvonalhoz illesztést is az illesztésvezérlő sávban. A 31. ábrán látszik az a körvonal, amelyen belül sugaras színátmenet lett alkalmazva 14-es elmosással és 60%-os átlátszatlansággal.

Háttér, árnyékok és igazítások

32. ábra

Háttér objektum.

Most már rajzoljunk hátteret a virágunknak. Válasszuk a téglalap eszközt, és húzzunk vele egy tetszőleges magasságú és szélességű téglalapot. Léptessük legalulra a megfelelő (balról első) léptetőgombbal, és világoskékben-zöldben tartott lineáris színátmenettel fessük ki. Öt fázisból áll, a képablakban pedig egy horizonttá van szerkesztve a világoszöld-világoskék átmenet. A Körvonalrajzolatnál bármilyen keretszínt adhatunk a képnek; most világos kékeszöld lett.

33. ábra

Tulipánfej alatti árnyék.

Igazán plasztikussá az árnyékok tesznek egy képet. Rajzoljunk alul vetett árnyékot a tulipánnak, és a virágfej alatt a szárra vetülő árnyékot. A virágfej alá rajzoljunk egy rombuszt, csomópont eszközzel igazítsuk ki, töltsük ki sötétzölddel, kapcsoljuk ki a körvonalazását, mossuk el, és állítsuk be az átlátszatlanságát. Váltsunk kijelölőeszközre, és méretezzük úgy, hogy az elmosás ne lógjon túl a szár szélén, és a virág alsó részének fényeit se zavarja. Jobbról egy kissé összenyomhatjuk. Léptessük a szirmok alá az objektumok között, de a szár fölé.

34. ábra

Virág talajra vetülő árnyéka.

Az illúzió kedvéért képzeljük el a teljes, földre vetett árnyékot, rajzoljuk ki, alkalmazzunk fekete-átlátszó színátmenetet a virágtőtől kifelé halványodva, és mossuk el. Hagyhatjuk felül, még jó is, ha a szár elejére egy kis árnyékot vet.

Ha még maradt kedvünk a kép enyhe feljavítására, akkor sorban menjünk végig a javítandó objektumokon. A baloldali levélen egy kicsit balra forgattam még a színátmenet külső végpontját (kijelölés után a színátmenet szerkesztő eszközt bekapcsolva). A tulipán feje túl nagy a többi részhez képest. Az átméretezéséhez húzzuk félre az égboltos-mezős hátteret, majd egy átlós mozdulattal jelöljük ki a tulipánfej összes objektumát a kijelölőeszközzel, és a Shift gombot lenyomva tartva még kattintsunk az utólag elhelyezett, gömbárnyékolást adó területre is, amely a szirmok fölött van. Kattintsunk az eszközvezérlősáv lakatot ábrázoló ikonjára, hogy a méretarány megmaradjon, s valamelyik saroknyíllal nyomjuk össze kisebbre, majd belekattintva toljuk a helyére a szár előtt.

Utána térjünk át a levelekre: a nagy levéllemezeket és velük együtt a világoszöld elmosott foltokat Shift+kattintással jelöljük ki, hogy mindkét objektum ki legyen jelölve, kettőzzük meg, a parancssorból a megfelelő gombbal csoportosítsuk, és mindkét esetben alkalmazzuk a Szűrők —>Képeffektusok, átlátszó —> Márványszerű tinta műveletet. Léptessük őket a megfelelő mélységbe az objektumok sorában, és a Kitöltés ablakában csökkentsük az átlátszatlanságukat olyan mértékig, hogy éppen csak egy kissé látsszanak, megszüntetve a levelek túlzott, fémszerű szabályosságát. Ugyanígy cselekedjünk a levelek elülső, fodrozódó részével is. Az átlátszatlanságokat most 30-60%-ra vettem, szükség szerint.

Ezzel ugyan nem éppen olyan jelleget adunk a leveleinknek, mint amilyen a tulipánlevél, de annak reprodukálása jóval több munkába kerülne, és eddigre belefáradhattunk már a munkába. A sima fényes felületnél pedig ez is jobb.

35. ábra

Magasság beállítása.

Akkor most már visszatolhatjuk az égboltos mezős hátteret a tulipánunk mögé, és tetszés szerint elrendezhetjük és méretezhetjük. A képet végleges méretűre is alakíthatjuk. A Szerkesztés menüjéből válasszuk a Minden kijelölése parancsot, majd az eszközvezérlősávban állítsuk be a képünk kívánt magassági értékét úgy, hogy a lakat legyen bekapcsolva. Az árnyékunk bal fele már nem fog látszani a képen, ezért ne a szélességi, hanem a magassági értéket állítsuk be.

36. ábra

Tulipánfej nagyobb méretben.

37. ábra

Tulipánlevél nagyobb méretben.

A 36. ábrán a végleges tulipánfej látszik nagyobb méretben, a 37. ábra pedig a Szűrővel módosított leveleket mutatja, ugyancsak nagy méretben.

38. ábra

Exportálás bitképbe.

Kattintsunk a kijelölés mellé, majd az égboltos hátterünkre, hogy csak az legyen kijelölve. Utána a parancssávban válasszuk az exportálást bitképbe. Írjunk be tetszőleges nevet a .png kiterjesztés elé, majd kattintsunk az Exportálás gombra.

Erre még egy ablak felbukkan, ahol látjuk lezajlani a folyamatot.

Ha más méretű képet is akarunk készíteni, akkor azt érdemes még az SVG-fájlunk újabb átméretezésével megoldani, és arról bitképet készíteni mert úgy szebb lesz az eredmény, mintha rasztergrafikus programban méreteznénk át.



39. ábra

Exportálás folyamatának ablaka.

A tutorialképek előállításához GIMP for Windows 2.6.4 képfeldolgozó programot, a címképhez Inkscape v0.47.1 vektorgrafikus programot használtam fel.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon