RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon

Inkscape oldalak

Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás szűrőkkel.
Absztakt csigaház. Csigaház és társai — tanulmány és tutorial
Csoportminta alkalmazása útvonal mentén.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Drapéria és fátyol. Görbeháló, avagy drapéria és fátyol Inkscape-pel
Az Inkscape "Interpoláció" kiterjesztés használatának egyik módja.
Griffmadaras iniciálé. Iniciálé ürügyén: griffmadár
Griffmadaras díszes kezdőbetű rajzolása.
3D levelibéka Breki. 3D figura: Breki, a levelibéka
3D figura rajzolása. Breki a Muppet Show-ból.
Üvegkehely rajzolása Inkscape-pel. Üvegkehely Inkscape-módra
Üveghatású kehely rajzolása Inkscape-pel.
Stilizált madarak rajzolása Inkscape-pel. Madarak
Stilizált madarak rajzolása Inkscape-pel.
Karácsonyi gyertyás-fenyőágas képeslap képe. Karácsony Inkscape-pel
Egyszerű gyertyás-fenyőágas képeslap készítése.
Betű szerkesztett háttér előtt. Szűrőszerkesztő 2.
A Szűrőszerkesztő kapcsolatai és általános beállítások.
Felirat része. Szűrőszerkesztő 1.
Szűrőszerkesztő alapfokú használata a Tükröződő fény példáján.
Dobókocka képe. Dobókocka
Dobókocka festése Inkscape-pel.
Tulipán virágfej. Tulipán
Tulipán festése Inkscape-pel.
Madaras rajzfilm. Rajzfilm
Egyszerű amatőr rajzfilm készítése Inkscape-pel és GIMP-pel.
Madár rajzfilmfigura. Rajzfilmfigura
Rajzfilmfigura készítése Inkscape-pel.
3D rajz zsámolyon ücsörgő Q-betűvel. 3D Inkscape-pel
Egyszerű 3D rajz készítése kezdőknek.
Stilizált hóvirágrajz. Hóvirág
Stilizált hóvirág rajzolása.
Lovas képe. Fotófeldolgozás. Lovas
Fotó rajzzá alakítása Inkscape-pel vagy Inkscape és GIMP kombinációjával.
Bevezető
Bevezető Inkscape használatához GIMP-eseknek.

A képek v0.47.1 programmal készültek az Inkscape.org jóvoltából.

Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 február

Rajzfilmfigura

2010 március

Rajzfilm kiinduló figurája.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]



Ez egy két részes tutorial első darabja, amelynek további, mozgóképpé történő feldolgozása a Rajzfilm oldalon olvasható.

Noha a leírás eléggé részletes, azért feltételezi az Inkscape-pel együtt települő tutorialok (Segítség —> Ismertetők) ismeretét. Mindazonáltal imitt-amott emlékeztetőül visszautal az alapfunkciók használatára.

Ha valaki csak az Inkscape-pel akar dolgozni, és nem kíván elkalandozni a GIMP világába, akkor egyszerű állóképet is rajzolhat, jobbnál jobb, rajzfilmekre emlékeztető figurákkal, mivel az Inkscape-ben igen könnyen átrajzolhatunk, átszerkeszthetünk egy alakzatot, s az objektumunk módosítás közben is megtartja a színeit, körvonalát, s ha akarjuk, még a méretarányát is. Ezért munka közben rugalmasan alakíthatjuk a képünket mindaddig, amíg tetszetősnek nem találjuk az eredményt.


1. ábra

Ellipszis-változatok.

Kapcsoljuk be az Inkscape-et. Egyelőre megfelelnek az alapértelmezett dokumentumbeállítások (a Fájl —> Dokumentumbeállítások alatt bármikor módosíthatók).

Most egy absztrakt madarat fogunk rajzolni; minden hasonlóság valamely valóban létező madárfajhoz csak a véletlen műve.

Rajzfilmfigurák alkalmazásakor is használjuk ki az Inkscape alakzatrajzoló eszközeit, ahol csak lehet, mert azok könnyedén tovább alakíthatók, módosíthatók. Most az Ellipszis-rajzoló eszközt tudjuk igénybe venni (a baloldali Eszköztáron fentről a hetedik eszköz). Kattintsunk az ikonjára, hogy bekapcsoljuk.

Húzzunk egy vízszintesen lapult ellipszist a képünk közepébe. Egyelőre dolgozhatunk nagyobb méretben, majd a végén kicsinyítjük a rajzunkat. Az eszközvezérlősávban kattintsunk az 1. ábrán piros nyíllal megjelölt gombra, hogy az alakzatunk teljes ellipszis legyen, és ne ív, vagy cikk.

A képünket Inkscape SVG fájlban szorgosan mentegessük munka közben. Ennek a képnek a rajzfilmfigura nevet adtam, a fájl neve tehát rajzfilmfigura.svg lett.

2. ábra

Kitöltés ablaka.

Hacsak nem akarunk piros hasú madarat rajzolni, akkor színezzük át az objektumunkat. A parancssávban kattintsunk a Kitöltés-körvonal ikonjára (az ikonok fölé állva a kurzorunkkal felbukkanó szöveges buborékok jelzik, hogy a jelzett gombnak milyen funkciója van). A Kitöltés füllel jelentkezik be az ablaka. Tetszőleges színbeállítási móddal dolgozhatunk. Nekem egyelőre a HSL (Hue=Árnyalat, Saturation=Telítettség és Lightness=Fényesség) skálák használata bizonyult a legkedvezőbbnek, de természetesen a három másik lehetőség is választható.

A kitöltési lehetőségek közül kattintsunk a piros nyíllal jelzett Egyenletes színre. A skálákon állítsunk be egy tetszőleges színt, amellyel ki lesz töltve a madár melle és hasa. Ennek színkódja most RGBA e2d163ff lett, Az utolsó két f-betű jelzi, hogy teljesen átlátszatlan a szín, azaz az A(lfa)-csatorna skálaértéke 255, vagyis 16-os (hexadecimális) számrendszerben FF. Az illusztráción kis árnyékos betétképként ott van a képablakban látható ellipszisünk is úgy, hogy az eszköztárról a legfelsőre, a kijelölőeszközre kattintottam, mire megjelent a kijelölés befoglaló téglalapja az objektumunk körül az átméretezést lehetővé tevő nyilakkal.

3. ábra

Körvonalstílus fül.

Ha átlapozunk a Körvonalrajzolat fülre, akkor látjuk, hogy az alapértelmezett körvonal teljesen fekete és átlátszatlan (RGBA 000000ff). Ezt hagyjuk is így. A Körvonalstílus fül alatt látjuk, hogy folyamatos csík van beállítva vonalmintának; ez is maradjon, a vonalszélességet pedig hagyjuk 1,000 px-en, azaz képponton. Egyelőre ez is megfelelő.

A billentyűzetünk + és - gombjaival gyorsan és könnyen változtathatjuk a képünk nagyítását, hogy mindig éppen a megfelelő nagyságban dolgozhassunk a képünkön.

4. ábra

Objektum útvonallá alakítása.

Már most gondolhatunk arra, hogy a figuránkból később rajzfilmet szeretnénk készíteni, tehát a madarunk begyének körvonalai alighanem változni fognak. De csak akkor tudjuk könnyen átalakítani az alakzatunkat, ha az nem objektum, hanem útvonal. Ha még nincs kijelölve az objektumunk, akkor kattintsunk az eszköztár legfelső eszközére, a Kijelölésre. A menüsávban az Útvonal legördülő menüjéből, vagy az eszközvezérlősáv megfelelő (a 4. ábrán piros nyíllal jelzett) gombjával alakítsuk útvonallá az objektumunkat.

5. ábra

Kettőzés.

A jobboldali egérgombbal kattintsunk bele az ellipszisbe. A felbukkanó menüből válasszuk a Kettőzést.

A függőlegesen és a vízszintesen álló nyilakba kattintva húzással méretezzük át az újabb, egyelőre felül lévő ellipszisünket, hogy nagyobb legyen az alatta fekvő eredetinél. Utána a Kitöltés ablakában állítsunk be rá valamilyen más színt, például most sötétebb szürkét, hogy azért a fekete körvonal még látsszon. A most beállított szín 3d3d3dff lett.

6. ábra

Léptetőgombok.

A még mindig kijelölt objektumunkat léptessük a világosdrapp ellipszis alá az eszközvezérlősáv megfelelő, és az illusztráción piros nyíllal jelölt gombjával.

Az Eszköztárról válasszuk most föntről a második eszközt, az Útvonalszerkesztőt, amelyet most már tudunk használni, mert az objektumunkat előzőleg útvonallá alakítottuk, és ez a tulajdonsága a kettőzött másodpéldányra is átment.

7. ábra

Szakadás összekapcsolása útvonaleszközzel.

Most a madár testének alakját kell kirajzolnunk. Láthatjuk, hogy ehhez kevés a csomópontunk; összesen csak négy látszik a képablakban. De bármikor hozzáadhatunk, ha a csomópontok közötti ívekre duplán kattintunk. Ahová kattintottunk az útvonalon, oda új csomópontot iktat be az Inkscape.

Ha valakit zavar, hogy az eredeti ellipszis-objektumból visszamaradóan a jobboldalon középen maradt csomópont tulajdonképpen két csomópont, az egyik éppen rajta fekszik a másikon, akkor a felsőre kattintva húzza arrébb. Így már látszik mindkettő, és az is, hogy nincsenek összekötve útvonallal (annak piros nyomvonala nem látszik). Amelyik csomópontra kattintottunk az útvonalszerkesztő eszközzel, az van kijelölve. Ha Shift lenyomása mellett rákattintunk a másikra is, akkor mindkettő egyszerre ki lesz jelölve. Ekkor az eszközvezérlősáv piros nyíllal jelzett gombjára kattintva egyesíthetjük a kettőt, és teljesen zárt útvonalalakzatot kapunk.

Nem fontos, hogy mindjárt elsőre végleges körvonalakat alakítsunk ki: utólag is lehet rajtuk módosítani, amikor már minden képelem megvan, és látjuk egymáshoz való viszonyukat is.

8. ábra

Bóbita közelképe.

Új csomópontok beiktatásával, azok tologatásával, a rájuk kattintva megjelenő forgatókarjaik forgatásával, húzogatásával tetszőleges alakzattá alakíthatjuk a tárgyunkat. Ha mindkét forgatókar együtt mozdul, nem tudjuk egymástól függetlenül mozgatni őket, akkor a csomópontra kattintva jelöljük azt ki, majd az eszközvezérlősáv balról számított hetedik gombjával tegyük csúcsossá a csomópontot. Így már külön kezelhetők a fogantyúk.

A 8. ábrán látszik, hogy némi felborzolt tollat is rajzoltam a madár fejére, ahol eredetileg egy csomópont volt, de most öt lett. Duplán kattintva az útvonalra új csomópontokat kapunk. Jobboldalon kisebb betétképként szerepel az eddigi munka kicsinyített képe, középen pedig a kinagyított bóbita.

Akkor most rajzoljunk szemet a madarunknak. Ehhez váltsunk megint ellipszis-eszközre az eszköztáron, és húzzunk vele ellipszist. Ezt most nem is kell teljes ellipszissé alakítanunk, mert az eszközünk még "emlékszik" arra, hogy utoljára milyen beállítással használtuk. Most nem kell útvonallá se alakítanunk, mert a formáján nem változtatunk.

9. ábra

Méretarány zárolása.

A Kitöltés ablakában (l. 2. ábránál) fessük fehérre, és hagyjunk neki 1-es vonalszélességű körvonalat, fekete színben. Utána a Ctrl billentyűnket lenyomva tartva húzzunk még egy ellipszist, amely a Ctrl miatt kör lesz. A Kitöltés ablakában fessük feketére, váltsunk kijelölőeszközre, és belekattintva toljuk a fehér szemfehérje elé. Át is méretezhetjük valamelyik saroknyílnál fogva, de előtte az eszközvezérlősávon zároljuk az új objektumunk méretarányát a lakat ikonjára kattintva, mert akkor megtartja a köralakot.

10. ábra

Csoportosítás.

Ha a Shift gombot lenyomva tartva a szemfehérjére is rákattintunk, akkor egyszerre mindkét objektumunk ki lesz jelölve (mindkettő körül látszik a szaggatott vonalakkal jelzett kijelölőtéglalap). Utána a Parancssávban a piros nyíllal jelzett ikonnal foglaljuk egy csoportba ezt a két objektumot. (Mellette jobbra a másik gombbal visszabonthatjuk különálló objektumokká a csoportunkat.)

Most jobb egérgombbal kattintsunk az egyesített csoportunkba, és a felbukkanó menüből a Kettőzéssel duplázzuk meg a szemet, majd a felsőbe kattintva húzzuk arrébb, és meg is van a szempár.

11. ábra

Madárcsőr.

Most rajzoljunk csőrt a madarunknak. Ha majd rajzfilmet akarunk csinálni belőle, akkor előre gondoljuk végig, hogy a képünk melyik elemének formáját, külalakját akarjuk majd önállóan, külön mozgatni, hogy azt külön objektumnak is rajzoljuk meg. Most a csőr mozogni fog, ezért két részletben rajzoljuk meg: a felső és az alsó csőrrészt.

Tetszés szerint dolgozhatunk vagy a Bézier-eszközzel (alulról a nyolcadik az eszköztáron), vagy a ceruzával (alulról a kilencedik). Most a Bézier-eszközt fogjuk használni, tehát kattintsunk arra.

A szemek alá kattintsunk négy pontra rombusz alakban, majd a kiinduló pontra kattintva zárjuk az alakzatot. (Alul az állapotsávban kapunk tájékoztató szövegeket, ha elakadtunk valahol.) Utána váltsunk útvonaleszközre (fentről a második az eszköztáron) majd a Kitöltés ablakában válasszunk a Kitöltés fül alatt az Egyenletes színnel történő kitöltést, és állítsunk be egy narancssárga színt. Az enyém fe9b00ff lett. Utána még mindig az útvonaleszközzel kattintsunk a középső felső pontra, és az eszközvezérlősávból válasszuk a csomópont ívessé tételét.

12. ábra

Madár feje.

Megint kapcsoljunk vissza Bézier-eszközre, és 3 ponttal, egy lefelé mutató csúcsú háromszögben rajzoljuk meg az alsó csőrrészt. Váltsunk kijelölőeszközre (legfelső az eszköztáron), a Kitöltés ablakában a Kitöltés fül alatt válasszuk az Egyenletes színt, mire automatikusan naracssárga lesz az alsó csőr is, és az eszközvezérlősávban a léptetőgombbal léptessük az alsó csőrt a felső alá.

13. ábra

Szabadkézi rajzolás.

A szárnyakat és a lábakat a változatosság kedvéért ceruzával rajzoljuk meg, tehát most kapcsoljuk be azt (fentről a tizedik az eszköztáron: szabadkézi vonalak rajzolása). Az eszközvezérlősávban ekkor láthatjuk, hogy két módja van a szabadkézi rajzolásnak. Maradjunk az első módnál, a normál Bézier-útvonalak rajzolásánál. A Simításnál minél nagyobb értéket állítunk be, az Inkscape annál jobban kiegyenlíti az esetleg reszketeg rajzunkat. Viszont ha túl nagy értéket állítunk be, akkor éppen a jellegzetes részleteket veszíthetjük el. Persze a parancssávban a sárga színű, balra mutató nyílra kattintva mindig visszavonhatjuk a műveleteket. Próbálkozással-visszavonással megállapíthatjuk, hogy egy-egy alakzat rajzolásához melyik a legelőnyösebb simítási érték. Most megfelelt az 50-es érték. Az Alaknál most maradjunk a Nincs-nél.

14. ábra

Madárszárny vázlata.

Rajzoljunk valamilyen szárnynak tűnő alakzatot egyetlen folyamatos ívvel, amely a kezdőpontban végződik. Nem fontos, hogy mindjárt jó legyen, utólag Útvonaleszközre váltva (fentről a második az eszköztáron) bármikor alakíthatunk rajta. Utána kattintsunk az eszköztár legalsó ikonjára, a színpipettára, majd kattintsunk a képablakban a madár szürke frakkjába, mire a szárny is befestődik erre a színre. Alakítás előtt például ia 14. ábrán látható formát rajzolhatunk fel.

15. ábra

Objektum tükrözése.

Váltsunk kijelölőeszközre (legfelső az eszköztáron), kattintsunk jobb egérgombbal a szárnyba, és a felbukkanó menüből válasszuk a kettőzést, majd az eszközvezérlősávban válasszuk a vízszintes tükrözést. Utána kattintsunk az új szárnyba, és húzzuk át a madár másik felére.

16. ábra

Madár lába.

17. ábra

Madár vázlata.

Hasonlóképpen rajzoljunk lábakat is. Váltsunk ceruzával szabadkézi rajzra, megmaradhat az 50-es Simítás, és három lábujjal és egy sarkantyúval rajzoljunk lábat, majd színpipettával (legalsó eszköz) kattintsunk a naracssárga csőrbe, hogy narancs színűre fessük a lábat. Utána váltsunk kijelölőeszközre (legfelső az eszköztáron), jobb egérgombbal kattintsunk a lábba, amikor a szélrózsa négy irányába mutató nyílcsoport megjelenik a kurzorunk mellett a képablakban. A legördülő menüből válasszuk a Kettőzést, az eszközvezérlősávban tükrözzük vízszintesen a lábat, kattintsunk bele, és húzzuk madár másik oldalára. Természetesen a kijelölőeszköz bekapcsolt állapota mellett is változtathatunk az alakzatunk fő jellemzőin: most például vízszintesen összébb nyomtam, hogy a lábujjak ne akadjanak egymásba. Mindkét lábat léptessük a léptetőgombbal a madár hasa alá.

A 17. ábrán látszik, hogy durván, még kiigazítás nélkül így néz ki most a madarunk.

Akkor most álljunk neki kiigazítani. Ezt mindig úgy tehetjük meg, hogy az Útvonaleszközre kapcsolunk (fentről a második az eszköztáron), mozhatjuk a kurzorunkat a szerkesztendő elemünk határvonala fölött, s amikor felvillanni látjuk a pirossal jelzett útvonalat, akkor kattintunk a képben. Erre ki lesz jelölve az objektumunk útvonala, és a csomópontok arrébb húzásával, vagy az útvonalívekre kattintva azok húzásával, a fogantyúk tologatásával és forgatásával változtathatunk a körvonalon. Ha egy csomópontra, vagy útvonalszakaszra kattintunk, akkor azzal ki is jelöltük, s ekkor élhetünk az eszközvezérlősávban látható funkciókkal. Például kitörölhetünk fölösleges csomópontot. Ha egy csomópont forgatókarjai nem láthatók, akkor Shift lenyomása mellett rákattintva húzással előcsalogathatók.

18. ábra

Objektum forgatása.

A lábakat el is forgathatjuk. Ha kijelölőeszközön állunk, és kettőt kattintunk a tárgyunkba, akkor a forgatást jelző nyilak jelennek meg a kijelölőtéglalap körül. Középen pedig kis + jel formájában látszik a forgatási középpont. Ha eme utóbbira kattintunk, akkor tetszőleges helyre húzhatjuk, például a láb felső végpontjába (piros nyíllal jelölve), s akkor az ellentétes oldali saroknyílra kattintva húzással ekörül a pont körül, a láb tövénél forgathatjuk a lábat.

19. ábra

Javított madárkép.

A javításokkal már egy kissé barátságosabb képet kaptunk (19. ábra). Ehhez csak az útvonaleszközt kellett használni, illetve a kijelölőeszköz forgatási, áthelyező és átméretező képességét.


20. ábra

Rétegek ablaka.

Most még hátteret rajzolunk a madárnak, eléje pedig egy feliratot. Előrelátóan ezt a két objektumot célszerű új rétegbe elhelyeznünk, bár itt a réteg alatt nem azt kell értenünk, mint a GIMP-ben. Mindenesetre könnyebb a dolgunk, ha az objektumcsoportjainkat önálló rétegekbe helyezzük el, mert úgy könnyebben, és több szempontból egységesen kezelhetjük őket.

A parancssávban kattintsunk a rétegekre utaló ikonra, mire felbukkan a Rétegek ablaka. Eddig egy rétegbe raktuk az összes elemünket. Kattintsunk a + jelre, hogy új réteget nyissunk.

21. ábra

Új réteg nyitása.

Erre felbukkan egy újabb ablak. Írjunk be rétegnévre Hátteret, majd kattintsunk a legördülő menüre, és válasszuk ki azt, hogy az új réteget az aktuális alá nyissa az Inkscape, majd utána kattintsunk a Felvétel gombra. A Rétegek ablakában láthatjuk is az új réteget legalul, Háttér névvel.

Most kattintsunk a Rétegek ablakában megint az 1. rétegre, hogy az legyen az aktív, és a + gombbal nyissunk egy újabb réteget Felirat néven, de most az aktuális réteg fölé. Most a Felirat réteg az aktív.

22. ábra

Szöveg a képben.

Az eszköztáron kapcsoljuk be az A-jelű ikonnal jelzett szövegobjektum eszközt, utána kattintsunk oda a képablakban, ahová nagyjából a szövegünk első betűjét szánjuk. Az eszközvezérlősávban a betűtípus legördülő menüjére kattintva igen nagy választékot látunk. Ebből most az Impact betűtípust választottam ki. Jelen esetben az Inkscape + GIMP szöveget gépeltem be a billentyűzeten.

A betűnagyság nem igazán fontos, kijelölőeszközre váltva könnyen átméretezhetjük a szövegünket. Váltsunk is tehát arra, és a Kitöltés és körvonal ablakában állítsunk be például sárga színt fekete körvonallal a szövegünkre. A Kitöltés fül alatt egyenletes színt választottam, a szín kódja pedig RGBA fff502ff lett. Utána lapozzunk a Körvonalrajzolat fülre, és ott a Nincs megrajzolva (X) helyett válasszuk az Egyenletes színt, és állítsunk be teljesen átlátszatlan feketét (RGBA 000000ff). Végül lapozzunk még a Körvonalstílus fülre, és tetszőleges vonalszélességet állítsunk be. Az enyém most 5,000 lett.

Az eszközvezérlősorban a lakatunk be van kapcsolva, ha utoljára így használtuk. Ha nem volna, akkor kapcsoljuk be, ha tetszik a betűk magasság és szélesség aránya, és a kijelölőtéglalap nyilainak segítségével méretezzük megfelelő nagyságúra a szövegünket, és toljuk a madár feje fölé. Szövegnagyság, és a rajzfilmfigura fölötti szövegmagasság tekintetében gondoljunk arra, hogy a végső mozgóképen a madár a szárnyaival az egyik, illetve a másik feliratra fog mutatni, és a mozdulat szélső pontjánál ágaskodik is. Tehát kellően magasra tegyük a feliratot, és az legyen eléggé széles. Utólag persze igazíthatunk rajta könnyedén, ezért nem kell olyan nagyon görcsölni, hogy mindjárt elsőre eltaláljuk a helyét és a méretét.

Az sem baj, ha a szövegünkkel túllógunk a laphatáron; a Dokumentumbeállításokon is bármikor módosítani tudunk.

23. ábra

3-rétegű kép a Rétegek ablakában.

A Rétegek ablakában kattintsunk vissza a Háttér nevű rétegre, majd az eszköztárról kapcsoljuk be a téglalap rajzoló eszközt (fentről az ötödik). Húzzunk egy téglalapot úgy, hogy az egyben ki is adja a majdani mozgóképünk határait. Nem baj, ha elsőre nem sikerül. Váltsunk ekkor kijelölőeszközre (első legfelül az eszköztáron), és méretezzük át, illetve tologassuk, hogy a helyére kerüljön.

A Kitöltés ablakának (2. ábránál) Körvonalrajzolat füle alatt válasszuk a Nincs megrajzolva opciót (X), a Kitöltés fül alatt pedig állítsunk be Egyenletes színnel valamilyen világoskéket égboltszínnek. Az enyém RGBA 91f0ffff lett.

24. ábra

Madár háttérrel.

Utána, még mindig téglalap eszközzel alulra rajzoljunk még egy téglalapot, és azt töltsük ki zölddel. Szintén ne legyen körvonala. A színe most RGBA 43b900ff. Most sem érdekes, hogy a téglalapjaink esetleg túlnyúlnak a laphatárokon, illetve azzal semmilyen összefüggésben nincsenek.

25. ábra

Dokumentum-beállítások.

Kijelölőeszközzel (legfelső a eszköztárban) kattintsunk vissza a kék égboltra, hogy azt jelöljük ki, majd a Fájl menüjéből válasszuk a Dokumentumbeállításokat. Kapcsoljuk ki a Lapkeret megjelenítését, és a Keret-árnyék megjelenítését a hozzájuk tartozó kis négyzetbe kattintva, hogy abból eltűnjön a kipipálás jele. Utána kattintsunk a Lap illesztése a kijelölésre feliratú gombra. Erre a képünk beáll az égbolt méretére.

26. ábra

Képméret beállítása.

Itt az ideje, hogy átméretezzük a rajzunkat, mert ez még túl nagy egy mozgóképhez. Jobb, ha méretarányosan kisebbre vesszük. A Szerkesztés legördülő menüjéből válasszuk a "Minden kijelölése az összes rétegben" lehetőséget, s ha a lakat nem volna bekattintva az eszközvezérlősávban, akkor kattintsunk rá, és a legkülső kijelölés saroknyilát megragadva nyomjuk össze kisebbre a képünket, hogy a majdani mozgóképünk ne legyen túl nagy terjedelmű. Figyeljük közben az eszközvezérlősávban a Sz(élesség) és/vagy M(agasság) adatot, hogy mikor hagyjuk abba a zsugorítást. Valamelyikük beviteli mezejébe kattintva egészen pontos adatot is begépelhetünk, pl. 200 képpontos magasságot (+Enter).

A +/- billentyűinkkel változtathatjuk a képünk nagyítását a monitorunkon. Az Inkscape ablak jobb alsó sarkában átmenetileg állítsunk be N: 100%-os nagyítást (belekattintva a beviteli mezőbe írjuk felül az eredetileg ott látható %-os értéket, majd nyomjunk Enter-t a billentyűzetünkön), hogy lássuk; ebben a méretben kell-e valamit igazítani a képünkön.

Hát igen, kell.

Először is a madár lába nem ugrik ki eléggé a háttérből, másrészt az átméretezéssel a körvonalaink igen vékonnyá váltak. Először segítsünk az utóbbin. Ha még nem szüntettük meg az összes elemünk kijelölését, akkor a Kitöltés és körvonal ablakában beállíthatunk egységes körvonalszélességet. Ha megszüntettük a kijelölést a Szerkesztés menüjéből a Kijelölés megszüntetése paranccsal, akkor újra jelöljünk ki mindent az összes rétegben (Az eszközvezérlősáv megfelelő gombját is használhatjuk erre a célra). A Körvonalstílus füle alatt válasszuk mértékegységnek a képpontot (px), a vonalszélességet pedig állítsuk felülírással vagy léptetőnyilakkal pl. 0,500 képpontnyira. Utána szüntessük meg a kijelölést a Szerkesztés menüjéből, majd a Rétegek ablakában sorban kattintsunk a rétegekre, és utána a képablakban az egyes objektumokba a kijelölőeszközzel, és egyedileg is beállíthatjuk a vonalszélességet.

Most például az Inkscape+GIMP felirat (Felirat réteg) körvonalvastagságát 1,000 px-re vettem, a Háttér rétegből pedig eltüntettem a körvonalakat (Körvonalrajzolat fül alatt X). Így valamivel javult a helyzet, de még nem az igazi. Érdemes megpróbálni növelni még az apróbb részeket, a szemet, csőrt és a lábakat vastagítani, illetve pirosasabb árnyalatú narancssárgát választani a fakóbb helyett. Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a kísérlettel nem tesszük tönkre az eddigi munkánkat, akkor készítsünk egy másolatot a rajzfilmfigura.svg fájlunkról a Fájl alatt a Mentés másként paranccsal, és egy rajzfilmfigura1.svg fájlban dolgozzunk tovább. Az új fájlban kattintsunk a Rétegek ablakában az 1. rétegre, mert ebben van a madarunk.

27. ábra

1. réteg kijelölése.

Nagyítsuk ki megint a képünket jó nagyra, és a kijelölőeszközzel, (vagy ha szükséges, az útvonaleszközzel) növeljük az apróbb részletek nagyságát. Most elég volt a kijelölőeszközös méretarányos növelés (lakattal zárolva).

Utólag, mivel ismétlés a tudás anyja, a megnövekedett körvonalvastagságot vissza vehetjük 0,500 képpontra a Kitöltés ablakának Körvonalstílus füle alatt.
Utána kattintsunk valamelyik narancssárga elembe a kijelölőeszközzel, és a Kitöltés ablakának Kitöltés füle alatt állítsunk be egy élénkebb pirosas narancssárga színt. Utána színpipettával vigyük ezt a színt át a többi narancssárga elemre: jelöljük ki a többit (kattintsunk az első fakóbb narancssárga objektumba, majd Shift lenyomása mellett a maradék kettőbe, hogy egyszerre mindhárom ki legyen jelölve, majd kapcsoljunk színpipetta eszközre, és az élénkké tett narancssárga színbe kattintva másoljuk be annak a színét a többibe.

A madár fejér is pufibbá tehetjük, ha a frakkszerű külső szürke objektumra kattintunk az Útvonaleszközt bekapcsolva, és szélesebbre húzzuk a buksi fejét.

28-29. ábra

Madárkép javítás előtt. Madárkép javítás után.

A 28. ábrán a javítások előtt, a 29. ábrán pedig a javítások utáni állapot látható. Ezzel voltaképpen készen is vagyunk; következhet a Rajzfilm gyártása.


A tutorialképek előállításához GIMP for Windows 2.6.4 képfeldolgozó programot, a címképhez Inkscape v0.47.1 vektorgrafikus programot használtam fel.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon