RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Hogy(an) ne menjen el a kedvünk....

Mottó:
Más kárán tanul az okos

2009 március

Előremutató és visszahúzó tendenciák.

Felfedezőkedv és kísérletező hajlam birtokában magunk is belevághatunk abba, hogy önmagunktól, autodidakta módon tanuljuk meg kezelni a GIMP-et. Kétféleképpen is lehetünk kezdők: vagy nem láttunk még sohasem képszerkesztő programot, vagy dolgoztunk már ilyennel, csak az nem a GIMP volt. Mindkét esetnek megvannak az előnyei és a hátrányai.

Az abszolút kezdő

Az abszolút kezdőnek az az előnye, hogy még nem alakultak ki benne rutinok, amelyeket más logikájú képszerkesztővel szerzett, s amelyek eleinte mindig bele akarnak szólni abba, hogy mit is csináljon az ember, ha éppen a GIMP néz szembe vele a monitorról. Hátránya viszont, hogy azt hiszi, semmit sem tud egy ilyen programról, s ettől nem mer vele játszani.
Pedig anélkül, hogy tudna róla, legalábbis félig már ért a GIMP-hez, ami végül is arra való, hogy fényképet alakítsunk át vele, rajzoljunk, fessünk, szóval olyasmit csináljunk, amiben bőven volt részünk , akár gyermekkorunkban is, azzal a különbséggel, hogy gombokat nyomogatni azért mégis könnyebb, mint ceruzával, szabadkézzel rajzolni. A "technika" jórészt bele van építve a GIMP-be, nekünk csak használni kell a tudományát.

Az első, elkedvetlenítő hibát ott követhetjük el kezdő korunkban, ha mindjárt kedvenc, kebelünkön oly régóta dédelgetett képeinket akarjuk előállítani, s bosszankodva tapasztaljuk, hogy a GIMP mindent csinál, csak éppen azt nem, amit szeretnénk. Ilyenkor nincs semmi baj, csak türelmetlenek vagyunk, és helytelen sorrendet alkalmazunk.
Ne akarjuk rögtön megmondani a GIMP-nek, hogy mit csináljon, hanem hagyjuk, hogy először ő mutassa be magát. Ebben a fordított sorrendben már nem kudarcokkal, hanem olykor-olykor komoly sikerekkel találkozhatunk, amelyekre támaszkodva lesz erőnk továbbhaladni.

Szél funkció a torzítások között.

Például: ha rajzolni szeretnénk, akkor feltételezhetjük, hogy az ecset funkcióval csak sikerülni fog, és azt is láthatjuk, hogy kétféle színünk, amennyiben a fehéret és a feketét annak lehet nevezni, már is van.
Akkor húzzunk akármilyen ecsettel, amit éppen felkínál a program, például egy fehér vonalat egy fekete színű háttérre. Aztán próbáljuk ki az egyes GIMP funkciókat, rájuk kattintva, hogy mit is csinálnak a vonalunkkal, s abból már lesz sejtésünk arról, hogy az illető funkció hogyan működik. Ha semmitmondó eredményt kapunk, akkor a Szerkesztés alatt Visszavonhatjuk a műveletet, s újra próbálkozhatunk.

Amikor a Szűrők közül a Torzítások alatt található Szél funkciót lefuttattam egy S-alakú vonalon, akkor a balra látható eredményt kaptam. Ez mindjárt adott is ötletet, hogy mit rajzoljak: sarki fényt! Eredetileg soha eszembe se jutott, hogy éppen sarki fényt rajzoljak, de most már vérszemet kaptam, mert a GIMP megadta az ötletet.

Egyszerű sarki fény.

Röviden: ne essünk neki kedvenc gyilkos galócánk vagy űrsiklónk rajzolásának, hanem játszadozzunk egymás után a GIMP funkcióival, s ha az kiad (már pedig előbb-utóbb kiad!) valamilyen érdekes formát, alakzatot, vagy jelleget, amitől valamire asszociálunk, akkor azt rajzoljuk meg, s máris kézzelfogható sikereink lesznek. Kedvenc témáinkat ráérünk akkor kidolgozni magunkból, ha már jobban ismerjük a GIMP-et.

Újabb hibát akkor követhetünk el, ha leblokkolunk, amikor nem tudunk egy GIMP funkcióról, s ettől azt hisszük, hogy olyan nincs is. Érdemes optimistán gondolkodni, és feltételezni, hogy a program írói körülnéztek, hogy mire lehet szüksége egy fotófeldolgozással, rajzolással, montázskészítéssel stb. foglalkozó embernek, s azt bele is építették a programba. Bízzunk abban, hogy ha valamilyen eszközre szükségünk van, például szeretnénk, hogy egy rajzolt pöttyünk szélei folyamatosan elhalványulva belesimuljanak a háttérbe, akkor van a GIMP-ben eszköz, amivel ezt meg tudjuk csinálni, s addig keressük, amíg meg nem találjuk. Sok esetben nem is egy, de többféle eszközzel is elérhetjük, amit akarunk, és inkább a bőség zavarával küszködhetünk, mintsem azzal, hogy megállt a tudományunk.

Játszadozás görbítéssel egyszerű gömbecsetmintára.

A SIKER FELTÉTELE A KUDARC!!!! Meglehet, ez furcsán hangzik, de egyikünk sem pattant elő teljes fegyverzetben, mint Pallas Athéné Zeusz homlokából. Mindnyájan voltunk csecsemők, amikor még járni sem tudtunk, se beszélni, aztán mégis vittük valamire. Persze, eleinte sokat ügyetlenkedtünk, még ha nem is emlékszünk rá, de ha nem próbálkozunk, nehogy kudarcot valljunk, akkor esélyt sem adunk magunknak tapasztalatok szerzésére, azok nélkül pedig nem lesz sikerünk sem. Ha valamilyen ötletünk balul sül el, abból mindjárt tudhatjuk, merre ne menjünk tovább, mert arra zsákutca van, s ez azt jelenti, hogy máris egy dologgal többet tudunk. Vagyis a kudarc csak látszólagos, hiszen eredményünk azért van: okultunk egy kissé.

Végezetül még egy szempont: unalomig hallhattuk már, hogy mindet kezdet nehéz. Az is, de nem annyira, mint azt hisszük, amíg bele nem vágtunk a dologba. Egy azonban mindenképpen fontos: hogy legyen valódi hajtóerőnk, valamilyen személyes okunk, hogy miért is álltunk neki GIMPelni. Ez lehet bármi: például bennünk mocorgó képzőművész hajlamok, vagy mindenképpen szeretnénk illusztrációkat készíteni szöveges mondanivalónkhoz, vagy fotóinkat akarjuk felfényezni, mielőtt barátainknak bemutatnánk stb. Bármi szóba jöhet, ami nyomaszt belülről, amíg utat nem engedtünk neki. Erre a hajtóerőre támaszkodhatunk, hogy átvészeljük csüggedtebb hangulatainkat, túljussunk a hullámvölgyeken.
Ha nincs ilyen motivációnk, csak langyos az érdeklődésünk, akkor viszont érdemes végiggondolnunk, hogy valóban a GIMP-pel kell-e foglalkoznunk, s nem valami másban tudunk-e nagyot alkotni.

Aki más képszerkesztővel kezdte

<—Talleyrand, hírneves francia diplomata Bourbonokra vonatkozó mondásából lett szállóigévé az, hogy semmit sem tanult, és semmit sem felejtett.

Aki dolgozott a GIMP előtt már más képszerkesztővel, az beleütközhet abba a jelenségbe, amit én csak úgy hívok, hogy semmit sem tanult, MERT semmit sem felejtett.

Gyakori hibánk, akár képszerkesztővel, akár másmilyen eszközzel van dolgunk, hogy ha az egyik fajtáját már megismertük, begyakoroltuk, akkor annak a működését akarjuk ráerőszakolni egy második fajta eszközre, amely ugyanarra a célra szolgál, csak másképpen, mint az általunk már ismert változat.
Ennek alighanem az lehet az oka, hogy alapvetően lusták vagyunk, s ha valamit már tudunk, ugyan miért tennénk erőfeszítéseket, hogy még egyszer megtanuljuk ugyanazt? Kettőt is fizessünk, hogy egyet kapjunk? Ha gyakorlatunk van egy képszerkesztő használatában, akkor hajlamosak vagyunk a testünket "robotpilótára" kapcsolni, s reflexszerűen, oda se figyelve kattintgatni, vagy elvárjuk, hogy az általunk már ismert funkciók ugyanazon a néven jelenjenek meg az új programunkban, mint ahogy azt már megszoktuk.

Ez temérdek bosszúságnak lehet a forrása, amit ha el akarunk kerülni, akkor egyszerűen csak vegyük az eszünkbe, hogy a GIMP egy másik képszerkesztő. Vegyük kétesélyesre a működését: vagy úgy dolgozik, mint a régebbi képszerkesztőnk, vagy nem. Ha el tudjuk felejteni azt, hogy mi már tudunk képszerkesztővel dolgozni, akkor sokkal könnyebben megtanulhatjuk az újat.

 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon