RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Görbítés egy görbe mentén/Összefoglaló leírás

2009 szeptember

Görbítéssel készült aranypohár rajza.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]

Mottó:
Nem vagyok GIMP-guru!

Ezzel a funkcióval sokáig nem tudtam mit kezdeni. Az nyilvánvaló volt, hogy fotók, képek hajlítására használható, de ilyesmivel ritkán foglalkozom, mert — mint azt visszatérő látogatóim már észlelhették — inkább a rajzolás-festés érdekel a GIMP-ből, mint a fotófeldolgozás.

Megint csak, mint az esetek eddigi túlnyomó többségében, egy véletlen játéknak köszönhető, hogy felfedeztem: érdekesebb dolgokra is használható ez a kis GIMP funkció. Azért a fotógörbítés-hajlítás sem marad ki a programból. Ezen az oldalon alapvetően kétféle felhasználását ismertetem:
Fotóhajlítás
Rajzolás-festés

A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy most melyik Görbítésről van szó, mivel hogy ez a fogalom 3+1-szer is előfordul a GIMP-ben. A +1-nek valójában Görbék a neve, és a Színek menüjében található, színgörbék manipulálására szolgál. A másik három, ténylegesen görbítés nevű funkció a Szűrők közé tartozik. Az egyikük a Leképezések között található Görbítés, a Másik kettő a Torzítások között foglal helyet: az I-görbítés, és a most tárgyalt Görbítés egy görbe mentén.

Kezdjük az egyszerűbb hasznosításával, a fotók hajlítgatásával.


Fotóhajlítás

1. ábra

Aranyfa részlet fotója, kiindulási kép.

A kiindulási kép egy virágzó aranyfa részletet mutat, amelyet mifelénk tévesen aranyesőnek (helyenként aranyvesszőnek) hívnak, bár azok másféle növények. Ezt függönyredőszerűen meghajtogatjuk a Görbítéssel egy görbe mentén.

Hívjuk be ezt az alprogramot a képablakunkban a Szűrők között a Torzítás alól. Felbukkanó ablaka a 2. ábrán látható.

2. ábra

Görbítés egy görbe mentén ablaka fotómanipulációkor.

Számítógép-kapacitásunktól függően választhatjuk azt, hogy a beállítások után mindig rákattintunk az Előnézet egyszer feliratú gombra, amely az előnézeti ablak alatt látható, vagy kipipáljuk az Automatikus előnézetet, és akkor azonnal láthatjuk, hogy a jobboldali, Görbék módosítása ablakban megváltoztatott görbénk szerinti torzulás hogy fog kinézni a gyakorlatban. Most az Automatikus előnézetet választottam.

A Görbék módosítása egy 4x4-es négyzethálós ablakban történik, amelyben induláskor egy vízszintes vonal jelentkezik be középen. A rétegünk két élét hajlítgathatjuk, a Felsőt, vagy az Alsót. Most a Felső van bejelölve a négyzetháló alatt balra, az "Ennek a szegélynek a görbéje" oszlophoz tartozóan. Görbetípusból kétfélét választhatunk: az Egyenletest, vagy a Szabad(kézi) változatot.

Ha az Egyenletes verzió van bejelölve, mint most, akkor a vízszintes fekete vonal bármely pontjára kattintva húzással följebb vagyy lejjebb tolhatjuk a kattintással keletkezett új pontot, és a program automatikusan ívesen köti össze az új pontot a már meglévő pontjainkkal. A vízszintes szakasz két végpontját is mozgathatjuk, függőlegesen és vízszintesen is. A 2. ábrán az látható, amikor hullámvonalat készítünk váltakozva föl, illetve lefelé tolva az egymás után felvett új pontokat.

Vessünk egy pillantást a Görbítés ablakának bal alsó térnegyedébe. A Beállítások alatt látjuk, hogy a Forgatás alapértelmezetten 0,0 fok, amelyen most nem is változtatunk. A Simítás és az Élsimitás a szebb eredmény érdekében be van jelölve, viszont ki van kapcsolva a Munka a másolaton, mert azt akartam, hogy magában a képben dolgozzon ez a modul, és ne egy másodpéldányon.

Ha a Felső szegélyre sikerült tetszetős görbét beállítani, akkor több lehetőségünk is van. Ezekből most a Másolást választottam. Ha erre a gombra kattintunk úgy, hogy még mindig a Felső szegélyben állunk, az van kiválasztva, akkor a program automatikusan ezt a görbelefutást fogja alkalmazni az Alsó szegélyre is, anélkül, hogy arra át kellene lépnünk. Az eredmény látszik az előnézeti ablakban: a fotót függönyszerűen redőzi a Görbítés egy görbe mentén.
Ha nem tetszik a mű, akkor a Visszaállítás gombbal visszaállhatunk az eredeti vízszintes vonalra. Ha már mindkét szegélyt beállítottuk, akkor külön-külön kell törölni mindkettőt, mert egymástól függetlenül lehet őket alaphelyzetbe visszaállítani, például úgy, hogy átlépünk az Alsó szegélyre, és így is lenyomjuk a Visszaállítást, majd visszalépve a Felsőre új pontokat veszünk fel.

3. ábra

Fekete-fehér színátmenetes réteg.

Ha a fotónk fölé nyitunk egy új réteget a Rétegek ablakában képméretben, akkor árnyalást is adhatunk a függönyünkhöz, hogy erősebb legyen a térbeli hatás. Válasszuk ki a Színátmenetek közül az Előtérből a háttérbe (RGB)-t, az előtérszínt állítsuk fehérre, a hátteret feketére, és a réteg felső szegélyétől az alsóig húzzunk egy szakaszt a színátmenet eszközzel (Lineáris Forma, Ismétlés Nincs). Erre a 3. ábrán látható réteget kapjuk. Ha most ebben a rétegben állva a képablakban a Szűrők menüjéből a "Görbítés egy görbe mentén ismétlése" lehetőséget választjuk, akkor a színátmenetet is a fotónak megfelelően hajlítja a GIMP (4. ábra).

4. ábra

Görbített színátmenet.

Tapasztalni fogjuk, hogy a Görbítés lefuttatása után mindkét rétegünk megnövekszik függőleges irányban, mivel a Felső szegélynél a vízszintes határoló szegélyvonal fölé nyomultunk a görbénkkel. Könnyen visszaállíthatjuk őket: mindkét rétegre alkalmazzuk a rétegmenüből a Réteg átméretezése funkciót, a Szélességhez és Magassághoz tartozó beviteli mezők mellett jobbra látható kis láncszimbólumra kattintsunk rá, hogy kioldjuk a láncolást, azaz a GIMP ne tartsa meg a méretarányt az átméretezéskor, és a Magassági értékre írjuk vissza az eredeti képméretet, a Szélességi értéket viszont hagyjuk változatlanul. A bemutatott kép eredetileg 600x402 képpontos volt, tehát a magassági értéket visszaírtam 402-re. A 4. ábrán például már a visszaméretezett redőzött színátmenet látható.

5. ábra

Árnyalt és hajlított fotó.

Ha a felső, színátmenetes rétegünket például Szemcsés összefésülés módba állítjuk a Rétegek ablakában, akkor a baloldali képet látjuk a képablakban.

Persze, máshogy is hajtogathatjuk a fotónkat, mint ahogy azt a második példa mutatja (6. ábra). Itt azt az esetet látjuk, amikor az eredeti, hajlítatlan fotóból indulunk ki megint, de a fotó felső és alsó szegélyét egymástól függetlenül görbítjük, azaz nem alkalmazunk, sem másolást, sem tükrözést.

6. ábra

Görbítés ablaka második fotóhajlításnál.

Ha a Szűrők menüjéből a Görbítés egy görbe szerint újramegjelenítését választjuk, akkor az előző munkánkból ittmaradt beállításainkkal találkozunk, hacsak közben ki nem léptünk a GIMP-ből. Induljunk tiszta lappal: a Felső, majd az Alsó szegély kiválasztása után mindkét esetben kattintsunk a Visszaállításra, és jelöljük ki az Automatikus előnézetet, vagy kattintsunk az Előnézet egyszer gombra. Utána lépjünk vissza a Felső szegélyre.

Az illusztráción vastag fekete vonallal az alsó szegélyhez tartozó görbeív látszik, halványabban pedig a felső szegély vonulata. Ha így OKézunk, akkor az előnézeti ablakban látható fotóhajlítást kapjuk. Persze most is túlnyúlunk a kép alsó és felső határán függőleges irányban, de most a változatosság kedvéért maradjunk meg az új felállás mellett. A képablakban a Kép menüjéből válasszuk a Rajzvászon illesztése a rétegekre utasítást, amitől az eredeti képünk mérete megnövekszik. Most például a fotó 240x161 képpontos kicsinyített változatából indultam ki, amely görbítéssel 240x242 képpontosra növekedett. Ez lesz tehát az új képméret.

7. ábra

Színátmenet második fotóhajlításhoz.

Ezt a fotóhajlítást is árnyékolhatjuk fekete-fehér színátmenettel. Nyissunk új réteget a fotónk fölé a Rétegek ablakában az immáron megnövekedett képméretben. Ezt a réteget mindjárt állítsuk is Szemcsés összefésülés módba. Az l gyorsbillentyűvel (L, mint Lajos) kapcsoljuk be a színátmenetet, és az Eszközbeállítások ablakában állítsuk be az Előtérből a háttérbe (RGB) átmenetet, lefutási Formára válasszuk a Bilineárist, Ismétlésre állítsunk be Háromszöghullámot és fordítsuk meg a színátmenetet, hogy fehérből feketébe haladjon.

8. ábra

Aszimmetrikusan hajlított és árnyalt fotó.

A réteg jobb felső sarkától balra lefelé, nagyjából átlós irányban húzzunk egy szakaszt kb. az átló 2/5-éig, majd engedjük fel az egérgombot. Erre a 7. ábrán látható módon fogja befesteni a rétegünket a GIMP (ha visszaállítjuk Normálba a rétegmódot), Szemcsés összefésülésben viszont az árnyalt fotót fogjuk látni, amelyen túlnyúlik az árnyékolás ott, ahol a fotórétegben átlátszó terület van. Ha a fotós réteg átlátszó területét kijelöltetjük pl. Szín szerinti kijelöléssel, majd visszalépünk a színátmenetes rétegre, és pl. Ctrl+x billentyűkombinációval, vagy a Del(ete) billentyűnk lenyomásával kivágjuk a fölösleget a színátmenetes rétegből, akkor a 8. ábrán látható eredményhez jutunk.

Rajzolás-festés

9. ábra

Színátmenet beállításai az Eszközbeállítások ablakában.

A görbe menti görbítést izgalmas módon is tudjuk hasznosítani, ha színátmenettel kifestett réteget hajltgatunk vele. Itt többféle lehetőségünk is van. Az alábbi példában egy 500x500 képpontos új képet nyitottam, majd efölé egy új, átlátszó réteget 500x300 képpontos méretben. Ha az l (L) gyorsbillentyűvel bekapcsoljuk a Színátmenetet, akkor az Eszközbeállítások ablakában beállíthatjuk a következő paramétereket: a Színátmenet legyen Előtérből a háttérbe (RGB), most feketéből fehérbe, A lefutási forma legyen Lineáris, és az Ismétlésre válasszuk ki a Háromszöghullámot.

10. ábra

Színátmenethez alkalmazott szakasz. Színátmenet.

Az 500x300-as rétegünkben álljunk az alsó réteghatárra a kurzorral, és a Ctrl billentyűt lenyomva tartva húzzunk függőlegesen fölfelé egy szakaszt úgy, hogy annak a végpontja valamivel a réteg vízszintes felezővonala fölött legyen, pl. a réteg 2/3-ánál, 3/4-énél. Így egy olyan téglalap alakú réteget kapunk, amelynek a felső felében egy vízszintes fehér csík húzódik.

11. ábra

Görbítés 3 ablaka fémpohár készítésénél.

A 11. ábrán helytakarékossági okokból a Görbítés egy görbe szerint három ablakát is egyesítettem egy mozgóképben. Mindegyik oldal 3-3 másodpercig látható. Az első oldalán a Felső szegélyen dolgozunk Egyenletes görbetípussal, és egy vízszintesen fekvő fémpohár jobboldali ívét alakítjuk ki. Ha azt szeretnénk, hogy a pohár szára teljesen egyenes legyen, akkor célszerű átváltanunk Szabadkézi módra. A második oldalon ez látszik, amikor is a szár két végpontja között már egy egyenesre kihúztuk az enyhe ívet. Szabadkézi módban a görbe követi a kurzorhegyünk nyomvonalát. Ferde vonalat nehét egyenletesen húzni egérrel, de vízsszinteset lehet, különösen úgy, hogy OKézásig újra meg újra próbálkozhatunk.

A szabadkézi módnak eléggé érzékeny a vezérlése, ezért egérrel akkor tudunk a legjobban vízszintest húzni, ha a célbalövéshez hasonlatosan húzás idejére visszatartjuk a lélegzetünket. Elvileg a szabadkézi rajzzal módosított görbénket tükrözhetnénk is, de akkor a korábbi íveink körvonalai elromlanának. Ebben a módban ugyanis az egyeneseink lesznek szépek, az ívelt szegélyek szakadozottá válnak, Egyenletes módban pedig fordítva: az ívek szépek, és az egyenesek válnak töredezetté.

A harmadik oldalon ezért visszakapcsoltam egyenletes módba, s az abban ívessé vált szárat visszahúztam egyenessé. (Ezt nem mindig lehet megtenni, de ennél az alakzatnál sikerült.) Most már csak rá kell kattintani a Tükrözésre, hogy a fekvő alakzatunk szimmetrikussá váljon. [Közbevetőleg: ha már tükröztük, másoltuk stb. az egyik szegélyünket, és utólag módosítunk még az egyik szegély görbelefutásán, akkor még egyszer alkalmaznunk kell a tükrözést vagy másolást az OKézás előtt, mert a másik szegélyre nem megy át automatikusan a módosítás.] Ha gondoljuk, akkor el is menthetjük a beállításainkat egy fájlba a Mentés gombbal. A mentésre szolgáló mappát kijelölhetjük magunknak, fájlnévre pedig curve_bend.points nevet kínál fel a GIMP. Ezt módosíthatjuk pl. curve_bend1.points-ra stb. (Curve bend: görbe hajlítás). Innen máskor behívhatjuk a koordinátákat a Megnyitással, s könnyen felhasználhatunk egy korábbi, kemény munkával kialakított görbelefutást.

12. ábra

Vízszintesen fekvő pohár.

OKézás után egy szélesebb, vízszintesen fekvő pohárkezdeményt kapunk. Most ismételtessük meg még egyszer a műveletet a Szűrők menüjéből a Görbítés egy görbe szerint ismétlését kiválasztva. Erre már a balra látható eredményt kapjuk, ha a nyitó Háttér rétegünknek fehér volt a színe. Előtte átlátszó rétegalapon ott lesz a fekvő fémpoharunk kezdeménye. Most nem növekszik meg a rétegünk függőleges kiterjedése, mivel a görbénket csak lefelé hajlítottuk a felső szegélyénél, és azt tükröztük, vagyis az alsó szegély is belül marad a réteg határain.

Állítsuk talpára a poharunkat: a képablakban a Réteg menüjéből az Átalakítás alatt válasszuk a jobbra forgatást derékszögben (-90 fok). Igazítás eszközzel (Eszköztárról kiválasztva) kattintsunk a pohárra a képablakban, és függőlegesen lefelé rendeztessük a poharas rétegünket, hogy annak a talpa a kép alsó határvonalára essen, így az teljes mértékben a kép határvonalán belül fog esni.

13. ábra

Átméretezés ablaka és képablak részlete a művelet közben.

Még elegánsabbá tehetjük a poharunkat, ha karcsúsítunk rajta. Az Eszköztárról az átméretezés eszközt kapcsoljuk be, kattintsunk a poharunkra, s a felbukkanó téglalapot jobbról balra nyomjuk össze tetszőleges mértékben. Az illusztráción a funkció ablak fölött a képablak megfelelő részlete látszik. Ha készen vagyunk, kattintsunk az Átméretezés gombra. (Közben megváltoztattam a kép háttérrétegének színét fehérről feketére, ez látszik a betétképen.) Utána még méretarányosan is átméretezhetjük a rétegmenüből pl. 94x300 képpontosra ezt a réteget.

El is simíthatjuk a görbe határvonalakat. A Shift+o billentyűkombinációval kapcsoljuk be a Szín szerinti kijelölést, ne alkalmazzunk lágy szélt, és kattintsunk a poharas rétegben valahol az átlátszó területre, hogy kijelöljük azt, majd fordítsuk meg a kijelölést (invertálás). Shift+u-val kapcsoljuk be a Mázolást (Elmosás vagy élesítés kézi eszköz), s a Kijelölés-szerkesztőből válasszuk a kijelölés körberajzoltatását. A felbukkanó ablakban a Vonalrajzolás helyett válasszuk a Körberajzolást festőeszközzel opciót, amely most a Mázolással jelentkezik be. Egyszer, vagy többször ismételve lágyítsunk a görbe széleken. Ecsetként használhatjuk pl. a Circle (13)-as ecsetet 1,00-es méretezésben, 100% átlátszatlansággal, 50%-os sűrűséggel, amely értékeket az Eszközbeállítások ablakában állíthatunk be. Ha végeztünk, szüntessük meg a kijelölést. (Ha akarjuk, a réteget visszavághatjuk a pohár méretére a képablakbeli rétegmenüből a Réteg automatikus vágásával.)

14. ábra

Görbék ablaka a Színek menüjéből.

Ha a Rétegek ablakában nyitunk egy újabb réteget képméretben a pohár fölé, akkor aranyfényűre is színezhetjük a művet. Az Előtér-/háttérszín ablakában állítsunk be a pl. előtérszínre valamilyen aranyfényt. Most a honlapbetűk aranyszínét alkalmaztam, amelynek HTML-kódja eedd82. Ezzel a színnel fessük ki az új, legfelső réteget a Szerkesztés alatt a Kitöltés az előtér színével utasítással, és állítsuk ezt a réteget Szín módba a Rétegek ablakában.

15. ábra

Aranypohár sakktábla+hallucináció háttér előtt.

Fokozhatjuk a fémes jelleget, ha a Színek alatti Görbék funkciót alkalmazzuk a poharas rétegünkre; lépjünk tehát vissza arra a Rétegek ablakában, majd hívjuk meg a Görbéket (14. ábra). A bemutatott példánál az illusztráción látható görbelefutást alkalmaztam az Érték-csatornán.

A végeredmény kicsinyített méretben a 15. ábrán látható, fekete-arany sakktábla minta előtt, amelynél a hallucináció is be lett kapcsolva a Megjelenítés menüjéből a Minta (Sakktábla) alatt.

"Esztergálás"

16. ábra

Görbítés ablaka esztergáláshoz hasonló műveletkor.

Egy második rajzos példában megint 500x500 képpontos képben nyitottam egy 500x300 képpontos réteget, és azt az előbbiekben is alkalmazott fekete-fehérSzínátmenet újra. színátmenettel festettem ki (l. 9-10. ábra). Most kizárólag a Szabadkézi görbetípussal dolgoztam, vízszintes vonalakat húzva a Felső szegély módosításánál. A kétoldalas illusztráció azt mutatja, milyen különbséget eredményez az, ha a felső szegély görbelefutását Másolással, vagy Tükrözéssel alkalmazzuk. Előbbi esetben egymáson eltolt lapos korongokat kapunk, tükrözéskor pedig egy szimmetrikus fémidomot.

Persze a továbbalakítási műveletekre (elforgatás, átméretezés, pozicionálás stb.) itt is szükség van, de azok már a könnyebbik részét teszik ki a feladványnak.

Mindkettőn alkalmazhatjuk a Színek menüjében található Görbék funkciót az Érték-csatornán, hogy a fémes hatást még fokozzuk. Az eredmény a 17. ábrán látható, eredeti szürke színben, átszínezés nélkül.

17. ábra

Fémhengerek.

Ecsetalap

18. ábra

Vízszintes színátmenet.

A következő példában is színátmenetes rétegen alkalmazzuk a Görbítést egy görbe mentén, de most az eddigiektől eltérően nem függőlegesen, hanem vízszintesen fut a színátmenet. Ha ilyenkor 0,0 fok forgatással alkalmazzuk a Görbítést, akkor 3-dimenziós hatás nem keletkezik azon kívül, mint amelyet a színátmenet maga kiad ebben a formájában, ahol egy függőlegesen álló henger részletének látszik. Legfeljebb görbe lesz a teteje és az alja ennek a hengerrészletnek. Ezért most egy kicsit még variálunk rajta.

Egy 500x500 képpontos képben nyitottam egy 500x300 képpontos réteget, és azt festettem ki a fenti színátmenettel. Ezután ellipszis-kijelölést húztam az egész rétegre, megfordítottam a kijelölést, és a befestett rész sarkait Ctrl+x utasítással kivágtam, hogy átlátszó rétegalapban egy vízszintesen fekvő ellipszis maradjon. Ha ekkor még nem kapcsoljuk ki a kijelölést, akkor alkalmazhatjuk a Szűrők —> Torzítás —> Mozaik funkciót is úgy, hogy az csak az ellipszisre terjedjen ki, az átlátszó részeket pedig ne érintse.

19. ábra

Mozaik ablaka.

A csempézési alakzatok közül a Nyolcszögeket és négyzeteket választottam ki, a csempeméretet megnöveltem 20,0-ra, a csempemagasságot 6,0-ra, a csempetávolságot 3,0-ra, hogy szélesebb "fugák" legyenek, a szabályosságot maximálisra vettem 1,00-ás értékkel, a fény beesési szögére 90,0 fokot állítottam be, a színváltozatosságot pedig levettem 0,00-ra, hogy egészen szabályos rajzolatot kapjak. Kipipáltam még a Lyukacsos felületeket is. Ha az Előtér-/háttérvilágítást bejelöljük, majd megint kikapcsoljuk, akkor kapunk fekete színű fugákat (először nincs fuga, bejelöléskor fehér, ismételt kikapcsolásra lesz fekete). Csempézés után már kikapcsolhatjuk a kijelölést.

Most megint meghívhatjuk a Görbítést egy görbe szerint. Ha az előző munkánkból megmaradtak a beállítások, akkor a Felső és az Alsó szegélyre is külön-külön alkalmazzuk a Visszaállítást. Ha előzőleg Szabadkézi görbetípussal dolgoztunk, és ezután váltunk át Egyenletes módra, akkor a vízszintes munkavonalunkat 8 szakaszra osztja fel a GIMP. Ha erre nincs szükségünk (és most nincs), kattintsunk még egyszer a Visszaállításra, és akkor ez a felosztás eltűnik.

20. ábra

Görbítés ablaka madárecset készítésekor.

A Felső szegélyre vegyünk fel például egy kiterjesztett szárnyú madárra emlékeztető görbét, majd nyomjuk le a Másolást. OKézás után készen is van a fémmadarunk előképe. Ezt Áthelyezéssel vagy Igazítással mozgassuk a kép határain belülre, majd az Eszköztárról az átméretezéssel nyomjuk össze függőlegesen.

21. ábra

Színgörbe-manipulált és natúr fémmadár.

A színből adódó fémhatást itt is fokozhatjuk a Színek alatti Görbékkel. A 19. ábrán alul a natúr, fölötte a színgörbe-manipulált madár látszik.

22. ábra

Görbék ablaka fémmadár hatáshoz.

A 22. ábra a Görbék ablakát mutatja a fémmadár előállításakor.

Az így előállított képecskét méretre vághatjuk (Réteg —> Réteg automatikus vágása) és a Ctrl+c billentyűkombinációval bemásolhatjuk a vágólapra. Ezzel egyszersmind ecsetté is válik: az Ecsetek ablakában ez fog első helyen jelentkezni, és minden ecsetfunkció használható rá. Néhány példa látható erre a 23. ábrán.

23. ábra

Madárecsetes rajzok.

További apró példák

24. ábra

Fenyőfa alakzat előllítása.

A következő példák közül az első alakzat egy fenyőfaszerű fekete minta. A kiindulási alapja egy egyszerű, vízszintesen fekvő, feketére festett téglalap. Ha egy nagyobb, átlátszó rétegbe rajzoljuk, akkor a kifestése után a Réteg automatikus vágásával csökkentsük a réteg méretét a fekete téglalapra. A Görbítés egy görbe mentén akkor a leghatásosabb, ha a görbítendő alakzatunk minden irányból szorosan a réteghatáron fekszik; nincs körülötte fölösleges, az objektumunk szempontjából közömbös terület. Egy ilyen téglalap feldolgozása látszik balra. Első lépésben színuszgörbékkel hullámosítjuk a felső szegélyét, majd tükrözést alkalmazunk. Ettől egy durva fésűszerű alakzatot kapunk OKézás után. Megint behívjuk a Görbítést, de most baloldalt az előnézeti ablak alatt a Beállításoknál a Forgatás szögére írjunk be először 90,0 fokot, majd a jobb felső térnegyedben állítsunk be egy lefelé hasasodó ívet. 90 fokos elforgatásnál a Felső szegély a baloldali rétegszegélynek fog megfelelni, az Alsó pedig a jobboldalinak. Ha másodízben a bal szegély beállítása után a Másolást alkalmazzuk, akkor egy fekvő fenyőfaszerű alakzatot kapunk.

25. ábra

Fenyőfa alakzat a képablakban.

A görbített mintát radírozással kiigazíthatjuk és 90 fokkal elforgatva a talpára állíthatjuk.

26. ábra

Apró példák görbe menti görbítés használatához.

A jobboldali példagyűjteményben látható egy vörös kör nyúlványokkal, mely utóbbiak szabadkézi görbetípussal készültek. A kiinduló körön több lépésben kellett lefuttatni a görbítést. Ilyen esetekben előfordul, hogy ha szabályos alakzatot szeretnénk kapni, akkor az egyes görbítések között a közben megnövekedett réteget vissza kell vágnunk minmális méretre (Réteg automatikus vágása), hogy a szimmetria megmaradjon a következő görbítéses lépésnél is, mivel ez a funkció a réteg szélét veszi alapul, és nem az objektumunkat. A nyúlványokkal ellátott vörös korong úgy készült, hogy első lépésben szabadkézi görbetípussal a korong közepe fölött egy vízszintes csík lett húzva a Felső szegélyen, és az tükrözve lett. Ezután a réteg 90 fokkal el lett forgatva, és a következő görbítés az előző beállítással történt: láthatóan nem is ugyanaz a vonalvastagság lett az eredménye, mint az első lépésben, mert nagyobb méretű rétegen lett végrehajtva. A harmadik görbítés előtt a réteget automatikus vágással minimális méretűre alakítottam, majd az előző görbével, de 45 fokos Forgatási szöggel görbítettem, utána megint automatikusan méretre vágtam, és a negyedik görbítésnél 135 fokos Forgatási szöget alkalmaztam.
A két ferdén futó nyúlvány már szimmetrikus, mivel azonos nagyságú rétegben készült. A példa csak a Görbítés egy görbe mentén megértése kedvéért készült. Mielőtt nekiállnánk ezt a funkciót alkalmazni, gondoljuk végig, nem érjük-e el szebben, gyorsabban és könnyebben a célunkat valamelyik más GIMP funkcióval. Jelen esetben igen, tehát ilyen ábrához nem érdemes ezt a GIMP-modul használni.

A függőlegesen álló, trópusi színcsíkos (Tropical Colors színátmenettel készült) alakzat csak arra példa, hogy egy objektumot részben Görbítéssel egy görbe mentén készítünk, majd valamelyik más GIMP-funkcióval tovább finomítunk. Itt az alakzat két végét I-görbítéssel, azon belül is Csökkentéssel húztam ki csúcsosra, de előtte ehhez a rétegméretet meg kell növelni, hogy legyen hely a munkához (rétegmenüből Réteg határvonal mérete).

A 26. ábrán felül középen látszik egy absztrakt alakzat: ez úgy keletkezett, hogy 75 fokos Forgatási szöggel lett elhajlítva egy bordó-átlátszó-bordó színátmenetes vízszintesen fekvő ellipszis, ami el lett mosva Gauss-elmosással, és az Alfa-csatornán színgörbe manipulációnak lett alávetve (Görbék a Színek alatt).

27. ábra

Asztalterítő minta.

A vörös-sárga mintázat két lépésben készült. A kiindulási alapja egy ferdén csíkozott, lineáris vörös-sárga színátmenetes (Ismétlés: Háromszöghullám) téglalap volt. A Görbítés ablakában látszik, hogy a Szabadkézi görbetípussal jószerivel csak apró pöttyökkel, vonalkákkal módosítottam a görbét, és azt tükröztem az Alsó szegélyre is, majd az első lépésben kapott réteget 90 fokkal elforgattam a Rétegek menüjéből, és utána másodszor is lefuttattam a Görbítést változatlan beállításokkal.

Ha nem 0, 90, 180 vagy 270 fokos forgatási szöggel szeretnénk görbíteni egy objektumot, hanem más szögértékkel, akkor nagyobb hatóerővel dolgozhatunk, ha nem a feldolgozandó réteget forgatjuk el Görbítés előtt (így ugyanis az objektumunk körül keletkezik egy keret), hanem a Görbítés saját Forgatási lehetőségét használjuk. Minél kisebb az objektumunk egy rétegen belül, annál kisebb mértékben fog hatni rá a Görbítés.

28. ábra

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]

Techno szobor a parkban.

Végezetül álljon itt még egy kép, amely csak játékból készült, egyfajta "techno" köztéri szobor. Rákattintva a nagyobb méretű változata is megtekinthető. A csavaros elemeket leszámítva a többi része Görbítéssel készült egy görbe mentén. A Színek alatti Görbéket itt is igénybe kellett venni a fémes hatás fokozására.


A képek előállításához GIMP for Windows 2.6.4 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon